Az alábbi írás szerda este jelent meg a svájci médiapiac 41 százalékát birtokló TX Group (korábban Tamedia) online felületein, és csütörtökön nyomtatott formában is megjelenik a cég több napilapjában. A cikk magyar fordítását a kiadó engedélyével közöljük.
Lukács Csaba nem ismeri a Stadler Rail vonatait. Ő „inkább autós ember” – mondja az 52 éves magyar. Barátaitól hallotta, hogy Budapest környékén sok svájci gyártmányú fehér és kék vonat közlekedik, amelyek a jó minőségük miatt nagyon népszerűek az utasok körében. De Lukácsot nem a vonatok minősége érdekli. A svájci Stadler Rail céget Orbán Viktor hatalmas propagandagépezetének részének látja, amellyel a kormányhoz hű médiumokat támogatják, a kritikus médiumokat pedig gazdaságilag tönkreteszik.
Lukács a Magyar Hang című független újság lapigazgatója, és három másik magyar hetilappal együtt magyar bíróság előtti pert és az Európai Bizottságnál panaszt tervez. Állításuk szerint az Orbán-kormány torzítja a versenyt azzal, hogy kizárólag a kormánypárti médiumoknak ítéli oda a hirdetéseket, és ezzel masszívan korlátozza a médiaszabadságot. És ebben a svájci Bussnang vonatgyártói is benne vannak. A vád nem új. A független média Orbán-rendszer általi tönkretétele az EU parlamentjében és a brüsszeli bizottságban is visszatérő téma. De a magyar újságírók most tényekkel és számokkal akarnak szolgálni.
Ezért Lukacs Csaba és kollégái hetekig ültek egy budapesti könyvtárban, átlapozták az összes magyarországi hetilap 2020-ban megjelent összes számát, és egy Excel-táblázatban rögzítették a hirdetéseket. Ennek során számos kormányzati vagy állami cég reklámjára, valamint a Stadler Rail kék-fehér motorvonatait bemutató negyed- és féloldalas hirdetésekre bukkantak: összesen 39 hirdetés három, az Orbán-kormányhoz közel álló hetilapban. Ezzel szemben Lukács egyetlen Stadler-hirdetést sem talált független vagy kormánykritikusnak számító médiumokban.
A Stadler megerősítette a Lukacs által említett médiumokat és a hirdetések számát. A vállalat azonban 18 éve működik Magyarországon, és ez idő alatt „minden médiatípussal együttműködött, tekintet nélkül azok politikai irányultságára vagy ideológiájára” – közölte a médiairoda: „A Stadler apolitikus, és mindig is az volt”.
Félelem a kormány bosszújától
A IPI (International Press Institute nevű nemzetközi sajtóintézet) a magyarországi rendkívül magas állami reklámköltségvetést a Fidesz médiagépezetének „kenőanyagaként” jellemzi. Ezek „torzítják a médiapiacot a kormánypárti narratíva javára” az IPI szerint. A Riporterek Határok Nélkül által összeállított sajtószabadság rangsorában Magyarország a 86. helyre csúszott vissza. Amikor Orbán 2010-ben hivatalba lépett, az ország még a 23. helyen állt.
Marius Dragomir, a Média és Újságírás Kutatóközpont vezetője szerint nemcsak az állam, hanem a nagy nemzetközi cégek is részt vesznek a médiatérkép torzításában: „A cégek a kormányhoz közel álló reklámügynökségektől listákat kapnak arról, hogy mely médiumokban érdemes hirdetniük. Követik, mert félnek a gazdasági bosszútól” – mondja Dragomir: „A reklámpiac Orbán Viktor egyik legerősebb fegyvere a média ellenőrzéséért folytatott harcban.”
A Stadler médiairodája megerősíti, hogy kaptak egy „médiacsomagot”: Ez tartalmazta „a számunkra fontos médiumokat és más, kevésbé fontos médiumokat, amelyeket ingyen kínáltak”. A Stadler soha nem kapott utasításokat a marketingstratégia kialakítására, és soha nem is fogadott volna el ilyen utasításokat – tette hozzá az iroda.
Lukács Csaba kutatásai szerint 2020-ban a Stadler hirdetéseket adott fel a vidékieknek szóló Szabad Földben, a Figyelő című politikai hetilapban és az akkor újonnan alapított konzervatív Mandiner című lapban. Mindhárom médium az Orbán csatlósai által működtetett KESMA médiaalapítványhoz tartozik. Ez jelenleg több mint 500 médiaterméket ellenőriz Magyarországon. Az Európai Parlament német alelnöke, Katarina Barley a KESMÁT „Orbán eszközének” nevezte a médiaszabadság felszámolására.
A Stadler számára Magyarország a legfontosabb piac Kelet-Európában. Peter Spuhler vezérigazgató vezetésével a svájci vonatgyártó közel két évtizeden át folyamatosan bővítette jelenlétét. Ma mintegy 800 ember dolgozik a Stadlernél Budapesten, a szolnoki gyárban és a pusztaszabolcsi javítóműhelyben. A Stadler 40 Kiss emeletes szerelvény építésére kapott megbízást a magyar államvasutaktól, a MÁV-tól. Ezen kívül úgynevezett Tram-Train vonatokat is szállítanak.
A magyarországi termelés bővítése és az alacsony munkanélküliségi ráta miatt a Stadler számára nehéz szakképzett munkaerőt találni, írja a médiairoda: „Ezért a Stadler elsősorban álláshirdetésekbe fektetett be”. A Magyar Hang lapigazgatója, Lukács Csaba azonban ezt nem tudja megerősíteni. Ő 2020-ban nem talált egyetlen álláshirdetést sem a Stadlertől. A svájci vonatgyártó hirdette az emeletes vonatát („Utazzon az emeleten!”) és általában a magyarországi flottáját („Mindenre van megoldásunk!”). A Stadler a világjárványban mindezt azzal a felhívással hirdette, hogy tartózkodjunk a vonatozástól: „Nem ez az idő a közös utazásra!”
A kormánypropaganda kalapácsa
A környezet, amelyben ezek a hirdetések megjelentek, csak a vidékieknek szóló hetilap esetében volt apolitikus. A Mandiner többnyire az Orbán-kormány propaganda vonalát követte, kritizálva az EU-t és mindent, amit baloldalinak vagy liberálisnak tartanak. A Figyelő még nemzetközi tiltakozást is kiváltott, amikor 2018-ban egyértelműen antiszemita címlapot nyomtatott. A fotómontázsban bankjegyek záporoznak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökére. A Stadler szerint e címlap miatt két évre felfüggesztették a hirdetéseket a Figyelőben: „2020-ban folytattuk az együttműködést, miután a Figyelőnél főszerkesztőt cseréltek, és a lap profilja a politikáról a gazdaságra váltott”.
Lukács Csaba itt sem ért egyet. A lap még inkább politizált, amióta Orbán médiaalapítványa, a KESMA irányítása alatt állt. A kormánypárti Fidesz Soros György magyar származású amerikai milliárdos a Figyelőben ellen indított antiszemita kampánya is visszhangra talált. Így abban az évben, amikor a Stadler ismét hirdetéseket adott fel, a lap egy állítólagos összeesküvésről számolt be: Soros egymillió eurót adott magyar ellenzéki politikusoknak. A Figyelő – mondja Lukacs – „akkor is a Fidesz-propaganda egyik kalapácsa volt”.
Magyarországnak van igazi gazdasági lapja is: a HVG szintén hetente jelenik meg, még mindig független, és az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a magyar nyomtatott médiumok közül a legmagasabb a bizalmi indexe. Egy munkatárs szerint az újság az elmúlt években soha nem kapott hirdetést a Stadlertől. A Stadler szerint az energiaválság és az ukrajnai háború miatt az elmúlt években jelentősen csökkentették a marketingre fordított kiadásaikat, „ezt 2023-ban is így fogjuk tartani”.
Lukács Csaba lapigazgató más nemzetközi cégek reklámjait is megtalálta a kormányhű médiában: Például az amerikai dohánygyártó Philip Morris vagy a francia PSA autógyártó csoporttól. De egyetlen külföldi cég sem hirdetett annyit, mint a Stadler a vizsgálat ideje alatt – mondja Lukács. Mindeközben saját lapja a túlélésért küzd. Bár a HVG mögött a Magyar Hang a legnagyobb példányszámú politikai hetilap, György Zsombor főszerkesztőnek tavaly nyáron nehéz helyzetre kellett figyelmeztetnie. Az ok: a hirdetési bevételek hiánya. A nagy autógyárak udvariasan újra és újra visszautasítják a hirdetési kérelmét, a politikai hátteret egyáltalán nem titkolva – mondta György Zsombor a 444-nek adott interjúban: „Árulóknak tartanak minket. Az árulókat pedig lelövik”.
De kollégája, Lukács Csaba kezében most már számok vannak arról, hogy valójában hova folyik az állam és az olyan nemzetközi cégek, mint a Stadler Rail reklámpénze. És ezeket a számokat a napokban mutatja be az EU budapesti nagykövetségeinek. A magyarországi és lengyelországi média elhallgattatása arra késztette a parlamentet és a bizottságot Brüsszelben, hogy új irányelvet dolgozzon ki a sajtószabadságról, az „európai médiaszabadságról szóló törvényt”. Az EU képviselői „nagyon örülnek, hogy kapnak tőlünk muníciót az érveléshez” – mondja Lukacs.
Jólét Istennek és Orbánnak köszönhetően
Az Orbán Viktor körüli baráti körhöz a Stadler is szemmel hatóan kapcsolódik az NK Osijek (Eszék) szponzorálásával. Bár a város Horvátországban van, a futballklubot a magyar Mészáros Lőrinc vásárolta meg. A tehetséges gázszerelő Orbán alatt emelkedett multimilliomossá: építőipari cégei szinte minden közbeszerzést megnyernek. Vagyonát „Istennek és Orbán Viktornak” köszönheti – magyarázta Mészáros. A magyar ellenzék azt gyanítja, hogy Mészáros csupán Orbán Viktor vagyonkezelője. Erre azonban egyelőre semmilyen bizonyítékot nem mutattak.
Az eszéki csapat játékosai 2020-tól olyan mezeket viseltek, amelyeken két logó volt: egy „M” betű Orbán bizalmasának, Mészárosnak a cégére utalva, felette pedig a Stadleré. A bussnangi médiairoda válasza szerint a Stadler akkoriban gyárat akart vásárolni Horvátországban, és ez beleillett a sportszponzorációs stratégiájukba. Igaz, Horvátországban ez a kötelezettségvállalás Orbán barátjának klubjára korlátozódott. A Stadler végül nem volt sikeres a horvát gyár megvásárlásában. A svájci cég mindössze két év után befejezte az NK Osijek szponzorálását. A Stadler Rail az „általános gazdasági válságot” okolja ezért.