Így tették tönkre a lehallgatási botrány több külföldi érintettjét

Így tették tönkre a lehallgatási botrány több külföldi érintettjét

Mobiltelefonok (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Volt, akit lecsuktak felbujtás vádjával, másnak feltették a meztelen képeit az internetre – a brit The Guardian cikke szerint – amit Telex szemlézett – ilyenek történtek azokkal, akik az izraeli kémprogram célszemélyeinek listáján szerepeltek.

Bár az izraeli NSO azt állítja, hogy csak állami szerveknek adják el a Pegasus kémszoftvert azért, hogy a terrorizmus ellen harcolhassanak, a valóság mást mutat. Értékesítették ugyanis azt már Azerbajdzsánnak, Indiának, Szaúd-Arábiának és a hírek szerint Magyarországnak is. A célszemélyek közt voltak emberi jogi ügyekkel foglalkozó jogászok, aktivisták, illetve diktatúrákból érkező disszidensek is. Többükkel szemben pedig a megfigyelés után fel is léptek a hatóságok, esetleg épp a privát fotóikat töltötték fel az internetre.

Az azerbajdzsáni adatok hat olyan aktivistáról és disszidensről szólnak, akiknek a magánlevelezését 2019-ben bemutatták egy mocskolódó tévéműsorban. Egy 18 éves újságíró-aktivistának, Fatima Movlamlinak pedig egyenesen kitették a meztelen képeit egy Facebook-oldalra. Az indiai Umar Khaliddal szemben eközben felbujtás miatt emeltek vádat 2018 végén, nem sokkal azt követően, hogy felkerült a Pegasus-célpontok listájára. A delhi Jawaharlal Nehru Egyetem aktivista hallgatójával szemben a vád az, hogy zavargásokat szervezett, bizonyítékként pedig a mobiljáról szerzett, több mint egymillió oldalnyi kinyert információt említették. Az ugyanakkor nem világos, honnan szerezték a hatóságok az információkat.

Szaúd-Arábia egyik legismertebb nőjogi aktivistája, Loujain al-Hathloul is a Pegasus-célpontok között volt 2018-ban, pár hétre rá pedig elrabolták őt az Egyesült Arab Emírségekben, és erőszakkal visszatoloncolták Szaúd-Arábiába. Ott három évre börtönbe vetették, és állítólag meg is kínozták.

Mexikóban ügyvédek és jogvédők sokaságát vették fel a célpontok közé, Eduardo Ferrer Mac-Gregor Poisot bírót, aki korábban az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság elnöke is volt. De megfigyelték a menekültek jogainak ismert védelmezőjét, Alejandro Solalinde katolikus papot is, akit az előző mexikói kormány akarhatott zsarolni, miután Solalinde támogatta a politikai riválisát.

Szijjártó Péter hétfőn azt állította, az Információs Hivatalnak nem volt kapcsolata az NSO-val, és nem használták a Pegasus kémprogramot senki megfigyelésére. A nemzetközi újságírócsoport által feltárt ügy ugyanakkor számos magyar szereplőt említett, köztük oknyomozó újságírókat, ellenzéki politikus, ellenzékinek elkönyvelt üzletembereket.