Hatalmas erejű tüzérségi támadást indítottak az oroszok a teljes keleti fronton, vagyis Harkiv–Szlovjanszk–Sziverszk–Bahmut–Huljapole vonalon, ami alaposan meglepte az ukrán katonai vezetőket. Korábban ugyanis egészen más stratégiát vártak az oroszoktól, nevezetesen azt, hogy a donbaszi haderejük jelentős részét átcsoportosítják a dél-ukrajnai megszállt területek védelmére, ahol az ukrán haderő az elmúlt hetekben támadott. Csakhogy most úgy néz ki, továbbra is a Donyec-medence marad az ukrajnai háború fő terepe, ami nem sok jót ígér az ukránoknak.
Az elmúlt hetekben viszonylag kevés hír érkezett a donyecki frontról, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az oroszok Liszicsanszk bevétele után – ami jóval könnyebb falatnak bizonyult, mint Szeverodonyeck elfoglalása – hadászati szünetet tartottak. Habár sokan abban bíztak, hogy ez az oroszok kimerülése miatt történt, a jelek szerint szó sincs erről. A moszkvai vezetés ugyanis pontosan tisztában van azzal, hogy az ukránok az elmúlt időszakban óriási hangsúlyt fektettek a Szlovjanszk–Sziverszk–Bahmut megerődített vonalra, aminek az áttörése egészen más feladat lesz, mint Szeverodonyeck vagy Liszicsanszk elfoglalása. Noha ebben a régióban nem érkeztek hírek orosz területszerzésről az elmúlt hetekben, az orosz tüzérség valójában végig tette a dolgát, hogy felpuhítsa az ukrán védelmet.
A világ figyelme ez idő alatt inkább a déli frontra szegeződött, mert az ukránok azt ígérték (igaz, ezt később visszavonták), hogy egymillió fős hadsereggel indulnak visszaszerezni az oroszok által elfoglalt déli megyéket. Ugyan az ukránoknak sikerült visszaszerezniük ebben a régióban néhány települést, a lökéseik jellegéből inkább arra lehetett következtetni, hogy egyelőre szó sincs a bejelentett nagy erejű ellentámadásról. Ez nem csak azért maradt el, mert az ígéretek ellenére nagyon lassan érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába, hanem mert az oroszok időközben Harkiv ellen is újabb támadást indítottak. Ettől függetlenül a brit védelmi tárca szakértői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az oroszok változtatni fognak a donbaszi hadműveletük jellegén, mert a Zaporizzsja környéki területeket tartó megszálló csapataiknak nagy szükségük van erősítésre.
Majd következett a fordulat: a hét elején az oroszok tüzérségi támadást hajtottak végre a teljes keleti front hosszában. A leghevesebb támadás ezúttal Bahmut és Avdijivka városok irányában történt, és bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn még arról beszélt, hogy sikerült visszaverni a támadásokat, kedden kijelentette, hogy hiába az Egyesült Államok rakétatüzérségi szállítmányai, az ukrán erők egyelőre nem tudtak fölülkerekedni Oroszország csapatain, amelyek a nehéztüzérség és a haderő létszámának terén előnyt szereztek. – Ez nagyon érezhető a harcokban, különösen Donbászban. Egész egyszerűen pokol, szavakkal nem lehet leírni – fogalmazott az ukrán elnök.
Az előbbi ellensúlyozására az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy újabb fegyveradományt küld az Oroszország ellen harcoló ukrán erőknek, köztük lőszert az egyre fontosabbá váló rakétavetőkhöz és tüzérségi lövegekhez. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint az új, 550 millió dolláros fegyverszállítmány a HIMARS-rakétarendszerekhez a tüzérségi fegyverekhez, tartalmaz lőszereket (a Pentagon szerint ez 75 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert jelent).
Ez azonban a jelek szerint közel sem lesz elegendő ahhoz, hogy az ukránok jelentősebb lökést hajtsanak végre a Donyec-medencében. Ennek az oka egyszerű: Ukrajna egyre jobban kifogy orosz lőszerekből, amelyek az arzenáljának nagy részét adták (az ukrán haderő a háború előtt zömében orosz fegyverekkel szerelte fel magát). Mivel az ukránok fegyverei ezeket használják, az elmúlt hónapokban Kijev rengeteg ilyen lőszert kapott a keleti blokk egykori országaitól, azonban mostanra ezek is fogytán vannak. A másik probléma viszont az, hogy a nyugati fegyverszállítmányok továbbra sem elegendők ahhoz, hogy az ukránok feltartóztassák az oroszokat a Donbaszban. Pedig azt a nyugati stratégák is pontosan tudják, hogy ha az oroszoknak sikerült áttörni a Szlovjanszk-Sziverszk-Bahmut megerődített vonalat és elfoglalják Kramatorszkot, akkor az ukránok óriási bajba kerülnek. Nem csak azért, mert így ténylegesen elveszítenék a Donyec-medencét, hanem mert az oroszok számára gyakorlatilag szabaddá válna az út nyugat (Dnyipro) és északnyugat (Poltava) felé. A kijevi vezetésnek így minden oka megvan, hogy borúsan lássa a jövőt.
