Megkezdődött Donald Trump tárgyalása az amerikai szenátusban kedden. A történelemben egyedüliként kétszer is alkotmányos vádeljárás alá vont exelnök perében arról döntenek a szenátorok, hogy Trump felelős-e a törvényhozás épülete elleni, legalább hét ember halálával járó támadásért. Habár az amerikaiak többsége támogatná, az elemzők és a bookmakerek szerint is kevés az esélye, hogy meglesz a szükséges kétharmad, és a végén elítélik a volt elnököt.
Egy megrázó videó bemutatásával kezdődött a szenátusi tárgyalás helyi idő szerint kedden délután 1 órakor. A tízperces felvételen a január 6-i eseményeket elevenítették fel. A narráció nélküli, eredeti hangot használó anyagban elsősorban a tüntetők és a tömegben dolgozó újságírók által készített felvételeket használtak. A demokraták által összeállított videóban az egyes kronologikus események közé magyarázó szöveget illesztettek be, fekete alapon fehér betűkkel.
A felvételen idézetek láthatók Trump Fehér Háznál mondott beszédéből, amelyben azt mondja híveinek, hogy menjenek a törvényhozás épületéhez. A tömegben készített videókon pedig jól hallatszik, hogy a tüntetők egyebek mellett azt skandálják „vegyük be a Capitoliumot”. A felvétel egyik legmegrázóbb része az, amikor az egyik belső ajtót áttörő tüntetőt, Ashli Babbittot mellkason lövi egy épületet védő rendőr. A törvényhozás elleni támadás következtében legalább heten meghaltak, több mint 140 rendfenntartó megsérült – derül ki a felvételből.
- Trump elnök tetteivel lázadást szított, amely súlyos bűncselekménynek és vétségnek minősül. Ha ezt nem lehet impeachment során elítélni, akkor nem is létezik ez a dolog – mondta Jamie Raskin, az eljárás során ügyészi szerepet betöltő impeachmentbizottság demokrata vezetője a felvétel lájátszását követően. Az alaptörvénnyel évtizedek óta foglalkozó politikus nyitóbeszédében hosszasan sorolta, hogy alkotmányjogilag miért lehet és kell elítélni Trumpot tetteiért, annak ellenére, hogy már nem tölti be az elnöki tisztséget.
Ügyvédjei szerint ártatlan Trump
Ügyvédjei szerint Donald Trump nem felelős azért, mert hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét január 6-án, nagygyűlése után. Az erről szóló több mint hetven oldalas dokumentumot hétfőn nyújtották be a szenátusnak. A védők szerint Trump Fehér Háznál elmondott beszéde – amelyben egyebek mellett arra szólította fel híveit, hogy menjenek a Capitoliumhoz és mutassanak erőt -, nem a kormányzati rendszer megdöntésére tett kísérlet volt.
Ha mégis, akkor az belefért a szólásszabadságba – a dokumentum szerint. Az ügyvédek azt is hangsúlyozták, hogy a szenátusnak nincs már fennhatósága a kérdésben, hiszen azóta elhagyta hivatalát Trump. Azt is kifogásolják, hogy nem volt idő a megfelelő eljárás lefolytatására.
A keddi tárgyaláson Trump ügyvédjei felszólalásukban megismételték a hétfői dokumentumban foglaltakat, hangsúlyozva, hogy ügyfelük ártatlan és a szenátusnak nincs fennhatósága a kérdésben. Egyikőjük, David Schoen arról is beszélt, hogy szerinte a képviselők egyfajta „véres küzdelemként” tekintenek az impeachmentre, amely nem más, mint „színtiszta, nyers, tévelyedett pártpolitika”.
A hivatalából nemrég távozó korábbi elnök nem vesz részt a tárgyaláson. Ügyvédei ezt azzal indokolták, hogy az egy „politikai játszma”.
Alkotmányos az eljárás a szenátus szerint
Donald Trump nemcsak azzal írt történelmet, hogy ő az első amerikai elnök, akit kétszer impeachment eljárás alá vontak, hanem azzal is, hogy ő az első, aki ügyének alkotmányos tárgyalása azután történik, hogy lejárt a mandátuma.
A keddi nyitónapon így először arról vitáztak és szavaztak a szenátusban, hogy alkotmányos-e egy exelnök ellen végigvinni az impeachment folyamatot. A négyórás disputa végén a szentárok 56-44 arányban megszavazták, hogy a tárgyalás alkotmányos és folytatják az eljárás
Csak a sábesz szabhat határt a tárgyalásnak
A kétpárti megállapodás értelmében egész héten tart a tárgyalás a szenátusban, még vasárnap is dolgoznak majd a képviselők. Mindössze a sábesz idejére szakítják meg az ülést Trump egyik ortodox zsidó ügyvédjének kérését figyelembe véve.
A keddi nyitónapon arról vitáznak és szavaznak, hogy alkotmányos-e egy exelnök ellen végigvinni az impeachment eljárását. Az ezt követő napokban mindkét oldalnak 16-16 órája lesz az érvelésre.
A tárgyalásnak nem büntetőjogi, hanem politikai következményei lehetnek. Ha kétharmados többséggel elítélik Donald Trumpot, az megnyithatja az utat annak, hogy egyszerű többséggel egyebek mellett megfosszák a közhivatal betöltésének jogától.
Igény lenne rá: az amerikai többsége elítélné Trumpot
A legfrissebb felmérések szerint az amerikaiak többsége egyet ért azzal, hogy a szenátus elítélje Trumpot. A CBS/YouGov kedden és az ABC News/Ipsos vasárnap közzétett felmérése is arra jutott, hogy a megkérdezettek 56 százaléka egyet értene a büntetéssel.
Abban is megegyezett a két felmérés eredménye, hogy míg a demokrata szavazók 90 százaléka támogatná az exelnök elítélését, addig a republikánusok között mindössze 20 százalék ez az arány.
Kevés az esélye a kétharmadnak
Az elemzők és a bookmakerek is egyetértenek abban, hogy a republikánus szenátorok inkább az egyéni politikai túlélésre játszanak majd, háttérbe szorítják a párt jövőbeli irányáról szóló döntést, és nem ítélik el Donald Trumpot az impeachment eljárásban. A vezető fogadóirodák adatait összesítő Oddschecker.com szerint több mint 97 százalék az esélye annak, hogy ez a forgatókönyv érvényesül.
Impeachment: a képviselőház vádat emel, a szenátus elítél
Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az impeachment eljárás során a képviselőház emelhet vádat egy közjogi tisztséget betöltő személy ellen, az ügy tárgyalását és az ítéletet pedig a szenátus mondhatja ki. A vétségek között szerepel a hazaárulás, a vesztegetés, valamint a súlyos bűncselekmények és vétségek elkövetése. Az Egyesült Államok történelmében még egyik elnököt sem sikerült elmozdítani hivatalából ezzel az eszközzel, de már többeket vád alá helyeztek így.
Az első elnöki alkotmányos vádeljárást 1868-ban indították Andrew Johnson ellen, a szenátus azonban nem találta öt bűnösnek. Sokak emlékezetében él a Richard Nixon elleni eljárás a Watergate-botrány során, ő azonban még azelőtt lemondott, hogy a folyamat elkezdődött volna. A sorban Bill Clinton 1999-es ügye következett, amelyben eskü alatti hamis tanúzással és az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolták meg a demokrata párti elnököt, a szenátus azonban felmentette ezek alól - így hivatalban maradhatott.
Donald Trumpot először 2019 végén vonták az eljárás alá hivatali visszaélés a kongresszus akadályoztatása miatt. Bár a képviselőház vádat emelt ellene, a szenátus végül nem ítélte el.
