Az ukrán és a nyugati politikusok az utóbbi napokban egyre gyakrabban emlegetik Putyint háborús bűnösként, illetve az orosz támadók által elkövetett atrocitásokat is háborús bűnöknek nevezik. Így tette Zelenszkij ukrán elnök és szinte minden ukrán politikus, de Biden amerikai és Macron francia elnök, illetve Johnson brit miniszterelnök is. Kérdés azonban, hogy e szóhasználat mennyiben csupán retorikai fogás, és van-e bármi esély arra, hogy a tényleges háborús bűnöket valóban kivizsgálják, illetve a bűnösöket, akár Vlagyimir Putyin orosz elnököt elítéljék miattuk.
A BBC szerint a háborús bűnök fogalma meglehetősen jól definiált, hiszen a genfi egyezmény, illetve a nemzetközi jog egyéb egyezményei lefektették a háború szabályait. A háborús bűnök akkor valósulnak meg, amikor e szabályokat megsértik. A háború kereteit szabályozó egyezmények legfontosabb kötelezettsége, hogy civileket, illetve az esszenciális közszolgáltatásokat tilos szándékosan támadni. A vádak szerint azonban Oroszország pontosan civilekre támadt számos esetben, legkirívóbban akkor, amikor szerdán este lebombázott egy 1300 civilnek menedéket nyújtó színházat Mariupolban.
Háborús bűnnek számít bizonyos tiltott fegyverek, például a taposóaknák, vegyi és biológiai fegyverek bevetése. A sebesülteket, közöttük a sebesült katonákat el kell látni, a hadifogjok jogait biztosítani kell. Az elfoglalt területek lakosságát, illetve az elfogott ellenséges katonákat nem lehet kínozni, megölni, megerőszakolni, ezek emberiességellenes bűntettnek számítanak.
De mennyire állnak meg ezek a vádak az ukrajnai eseményekre? Az amerikai tisztségviselők szerint, amikor Biden elnök háborús bűnösnek nevezte Putyint, akkor inkább csak a „szívéből beszélt”, de nem hivatalosan deklarálta az orosz elnököt háborús bűnösnek. Az ukrán hatóságok főként a civil létesítmények ellen indított rakéta- és tüzérségi támadásokat tekintik háborús bűnnek. A mariupoli színházon kívül korábban már leromboltak ugyanott egy szülészetet, mindkét helyszínen számos civil veszítette életét.
Egyre több bizonyíték van arra is, hogy az oroszok kazettás bombákat vetnek be a harkivi lakóövezetek ellen. Az Egyesült Királyság vádja szerint az oroszok vákuumbombákat is bevetettek. Ezek önmagukban nem tiltottak, de ha szándékosan a polgári lakosságra dobják őket, az már háborús bűnnek számít.
Elméletben minden állam kötelessége, hogy kivizsgálja a háborús bűnök gyanúját, de ez sokszor a politikai akarattól függ a gyakorlatban. Az Egyesült Királyság mutatkozik talán a legelkötelezettebbnek az orosz háborús bűnök kivizsgálásában, magas rangú rendőrök is felajánlották a segítségüket a vizsgálathoz.
A feltételezett háborús bűnösök elítélése a II. világháború óta a konkrét konfliktust vizsgáló különbíróságok feladata volt. Jelenleg a hágai Nemzetközi Bíróság, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróság hivatott eljárni a háborús bűnök ügyében, de az utóbbihoz Oroszország nem csatlakozott. Ha esetleg ítélet születne a Nemzetközi Bíróságon Oroszország ellen, annak az ENSZ Biztonsági Tanácsa kellene érvényt szerezzen. Csakhogy Oroszország a BT állandó, vétójoggal rendelkező tagja.
Így a gyakorlatban erősen kérdéses, hogy bármiféle háborús bűncselekmény nyomán születő ítéletnek lennének-e tényleges következményei a bűnösökre nézve.
