Óriási felháborodást váltottak ki Izraelben Benjámín Netanjáhú szavai, aki a hét elején a Hamász által fogva tartott túszok családtagjaival találkozott. Az izraeli miniszterelnök, miután a túszok hozzátartozói arra kérték, hogy a foglyok visszaszerzése legyen az elsődleges cél, ne pedig a Hamász ellen folytatott háború, ridegen ennyit válaszolt: „Jelenleg nincs lehetőség mindenkit hazahozni. Valóban el tudja valaki képzelni, hogy ha lenne ilyen lehetőség, bárki is visszautasítaná?” A média beszámolói szerint a túszok családtagjai által már régóta szorgalmazott találkozó kifejezetten feszült és ellenséges hangulatban telt, néhány család inkább idő előtt távozott a helyszínről. Pedig a megjelent hozzátartozók néhány nappal korábban még okkal reménykedhettek, hogy végre viszontláthatják szeretteiket: egyiptomi tisztviselők szerint ugyanis a Hamász azt üzente, hogy a négynapos tűzszüneti megállapodás lejárta után minden elengedett további tíz túsz után újabb 24 óra nyugalmat vásárolna magának. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy ez áttörést hozhat a túszok ügyében, ám csalódniuk kellett.
Netanjáhúnak mostanában a nemzetközi szervezetekkel is meggyűlik a baja, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a Gázai övezet déli része ellen indított támadás – amely épp a fegyverszünet lejárta után kezdődött – óriási pusztítást okozhat a civil lakosság körében. Ide menekültek azok a palesztinok, akik Izrael figyelmeztetése után elhagyták otthonukat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gázai képviselője kijelentette, óráról órára romlik a helyzet, miután az izraeli bombázások intenzívebbé váltak a terület déli részén is, Hán-Júnisz és Rafah város környékén. A szervezet szerint a palesztinok egy rohamosan súlyosbodó humanitárius katasztrófával állnak szemben, mivel túl kevés a segély, és ellehetetlenült a sűrűn lakott övezet egészségügyi rendszere.
Az persze kétségtelen, hogy a tűzszünet meghosszabbításából katonailag inkább a Hamász profitált volna, hiszen ez az idő lehetőséget adott volna, hogy átcsoportosítsa fegyvereseit az északi részen már jelen lévő izraeli csapatok megtámadására, illetve a déli területek védelmére. Ami az utóbbit illeti, itt az izraeli hadsereg még nem hajtott végre nagyobb katonai műveleteket, azonban a bombázások itt is folyamatosak. Érdemes azonban hozzátenni, hogy – tűzszüneti tárgyalások ide vagy oda – az Iszlám Ellenállási Mozgalom a jelenlegi helyzetben még aligha áll közel a megadáshoz, sőt a legtöbb elemző arra számít, hogy a Gázai övezet déli részén még elszántabban fog harcolni, hiszen innen már nem lesz hova hátrálnia.
Így aztán nem csoda, hogy Izrael első számú szövetségese, az Egyesült Államok egyre jobban aggódik Netanjáhú déli offenzívára vonatkozó tervei miatt. Washington célja most az, hogy rábírja Izraelt, hogy késleltesse a déli hadjáratot. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Biden-adminisztráció az északi hadművelet leállítását is követelné, sőt most inkább úgy látszik, hogy az amerikaiak azt a forgatókönyvet tartanák a legszerencsésebbnek, ha Izrael véghez vinné az északi területek megtisztítását, a déli összeköttetést felszámolná, a humanitárius segélyek beengedését pedig lehetővé tenné Egyiptom felől.
A tét ugyanis délen jóval nagyobb: ezen a területen mostanra 2,2 millió ember zsúfolódott össze, akik között könnyedén elvegyülhetnek a Hamász harcosai. Csak rontja a kilátásokat, hogy ha Izrael ki is jelölne a civil lakosságnak egy újabb biztonsági övezetet a tengerparton, a zsebkendőnyi helyen aligha lennének biztosíthatók a túléléshez szükséges feltételek. Legfőképpen azért, mert mostanra senki előtt nem kétséges, hogy egy ilyen biztonsági övezetben ott lennének a Hamász fegyveresei is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/49. számában jelent meg december 8-án.
