Amióta Orbán Viktor átvette az uniós elnökséget, az eddigiek mellé új konfliktust gerjesztett „békemissziónak” keresztelt világjárásával. Elsőként Ukrajnában járt, majd Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, Pekingben pedig Hszi Csin-ping kommunista pártelnökkel tárgyalt. A Politico hosszú cikkben foglalkozik az üggyel, melegítve, hogy nemcsak az unióban, de Washingtonban is kiverték a biztosítékot az elmúlt tíz nap történései. Az előbbinél, hogy Orbán mintha az unió nevében nyilatkozott volna – amit a kormányfő ugyan tagadott, de az orosz elnök mégis az uniót képviselőként beszélt róla –, utóbbinál pedig a kínai kapcsolat miatt. A cikkben arról is szó esik, komolyan felvetődött, hogy elveszik az uniós elnökséget Magyarországtól.
Nem jut tisztség a Fidesznek
Mindezek tovább erősítik azt a vélekedést, hogy Orbán Viktor hiába hozta össze sikeresen az új szélsőjobbos Patrióták Európáért elnevezésű tömörülést, egyre kisebb a befolyása Brüsszelben, miközben Magyar Péteré növekvőben van. A Népszava ennek kapcsán arról ír, hogy információik szerint a Tisza Párt európai parlamenti képviselői akár egy szakbizottság elnöki pozícióját is sikerrel megpályázhatják, de egy vagy két szakbizottsági vagy delegációs alelnöki tisztségre mindenképpen igényt tarthatnak. Ezzel szemben az új szélsőjobbos tömörülésben lévő Fidesznek erre kevés az esélye, már csak azért is, mert a szélsőjobbos frakciókat általában kizárják a vezető tisztségekből. Az elmúlt tíz nap viharos eseményeinek elemzésére kértünk két korábbi diplomatát, Balázs Pétert és Szent-Iványi Istvánt.
– Akármennyire is erőltetem a memóriámat – ami pedig igen hosszú időre nyúlik vissza bizottsági tagként vagy külügyminiszterként –, olyan eset nem jut eszembe, hogy az uniós elnökséget éppen átvevő ország miniszterelnöke nem mond beszédet az Európai Parlament előtt – mondta a Magyar Hangnak Balázs Péter. Az egykori külügyminiszter arról is beszélt, hogy a sajtó ugyan hasonlóként emlegette Jörg Haider esetét, amikor kétezerben az Osztrák Szabadságpárt vezetőjét kiközösítették az uniós tagországok, ez azonban szerinte nem hasonlítható a mostani esethez. Akkor ugyanis nem uniós döntésről volt szó, hanem a 14 uniós tagország összehangoltan határolódott el a hatalomra jutott párt vezetőjétől, illetve fejezték ki nemtetszésüket hatalomra jutása miatt.
– Azért nevezhető a mostani eset súlyosabbnak a Haidertől való elhatárolódásnál, mert már hosszú ideje egyfajta rituáléval veszi át az uniós elnökséget a soros ország, amelynek most minden lépése elmaradt. A táncrend szerint az Európai Tanács vezetését átvevő tagországba látogat az Európai Bizottság teljes vezetése. Ott arról tárgyal a Bizottság vezetője, illetve az uniós biztosok, hogy miként zajlik majd a munka az adott félévben. Például a mezőgazdasági biztos az agrárminiszterrel megtárgyalja, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság mely területeket tart hangsúlyosnak. Ezt a látogatást a napokban látványosan lemondta a Bizottság. Az „átadás-átvétel” másik ceremoniális eseménye, amikor az elnökséget adó tagország vezetője ellátogat az Európai Parlamentbe, és ott előadja, hogy milyen elvek szerint fogja vezetni az uniót, mely területekre helyezi a hangsúlyt az elkövetkező hat hónapban – magyarázta a részleteket Balázs Péter.
Megszégyenítették Orbán Viktort
A diplomata arról is beszélt, hogy ugyan technikai problémákra hivatkozva mondták le Orbán Viktor Európai Parlamentben tartandó beszédét, de egyértelműen politikai lépésről van szó. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy egy ilyen súlyú és jelentőségű lépésre ne találjanak időpontot, ha valóban akarnak. – Egyértelműen a magyar kormányfő megszégyenítéséről van szó, egy nagyon súlyos figyelmeztetésről, hogy amit művel Orbán Viktor, az nem mehet így tovább – tette hozzá.
Kérdésünkre elmondta, Orbán Viktor „békemissziója” – amikor Ukrajna után az Európai Bizottság előzetes tájékoztatása nélkül ellátogatott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, majd a kommunista Kínába Hszi Csin-ping elnökhöz – ugyan kiverte a biztosítékot Brüsszelben, de ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. A tavaly decemberi „kávézás”, az Ukrajnával kapcsolatos uniós lépések folyamatos akadályozása, a Brüsszel-ellenes retorika, az Ursula von der Leyen elleni plakátok és még sok minden más mind ebbe az irányba mutattak, ezt a folyamatot csak megfejelte a „békemisszió”, amely újabb demonstratív szembenállást jelent az unió Ukrajnával kapcsolatos politikájával. (Tavaly december 15-én Brüsszelben, az EU-vezetők csúcstalálkozóján – amelynek kiemelt napirendi pontja volt Ukrajna uniós csatlakozása – Olaf Schultz német kancellár kávézni küldte Orbán Viktort, hogy az egyetlen tiltakozó távollétében dönteni tudjanak a bővítési tárgyalások elindításáról. – a szerk.)
Orbán Viktor Putyinnak: Lassan Magyarország az egyetlen európai ország, aki mindenkivel tud beszélni
Felvetésünkre arról is beszélt Balázs Péter, hogy az európai parlamenti szereplés elmaradása még jól is jöhetett Orbán Viktornak. Egyrészt, mert legnagyobb kihívója, Magyar Péter kellemetlen kérdéseket is feltehetett volna neki a meghallgatás során, másrészt, mert az olyan nagy frakciók, mint a néppárt vagy a szocialista, szintén tetemre hívhatták volna az unióellenes tevékenysége miatt.
Másutt lezárják a vitákat az uniós elnökség kezdete előtt
– Az elmúlt egy hét ámokfutásának következménye, hogy nem szerepelhet az Európai Parlamentben a magyar miniszterelnök. Ez ugyanaz a jelzés, mint amikor a Bizottság közli, hogy nem jön Budapestre, vagy hogy egyes tisztségviselők már arról beszélnek, meg kellene vonni az uniós elnöki tisztséget Magyarországtól – mondta Szent-Iványi István korábbi szlovén nagykövet. – Egyébként is szokatlan Orbán Viktor tevékenysége, mert a soros elnökségre készülő ország vezetői még a ciklus kezdete előtt lezárják a konfliktusaikat és vitáikat, hogy tiszta lappal indulhasson az általuk elnökölt fél év. Ezzel szemben már indulásakor is konfliktusokkal terhelten indult a magyar elnökség, amire a miniszterelnök rátett egy lapáttal moszkvai és pekingi turnéjával. Sőt, még üzengetett is, hogy „ezek ott Brüsszelben” bürokraták, nem értenek a dolgokhoz. Úgy gondolom, egy ilyen indítást követően vesszőfutás lesz a magyar elnökség, talán akkor járnánk jobban, ha valóban elvennék tőlünk a tisztséget, bár erre kicsi az esély. Az pedig szomorú, hogy mindennek a következményeit nemcsak a miniszterelnöknek, hanem az egész országnak is viselni kell.
Kérdésünkre Szent-Iványi István elmondta, azért léphetett fel most ilyen határozottan az unió vezetése, mert az elmúlt egy héten az a látszat alakult ki, hogy Orbán Viktor az unió képviseletében tárgyalt például Moszkvában. Hozzátette, korábban valóban nyilatkozhatott az unió nevében a soros elnök, a Lisszaboni Szerződés azonban elvette ezt a lehetőséget tőle, tehát erre ma már nincs jogosítványa a soros elnöknek. A Lisszaboni Szerződés két tisztségviselő feladataként határozta meg, hogy az uniót harmadik partner felé képviselje. Az egyik az állandó képviselő, aki jelenleg Charles Michel, a másik a főképviselő, aki pedig Joseph Borell.
