Tűzszünetben állapodott meg szombat déltől Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – ismertette szombatra virradóra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyaló felek közös nyilatkozatát Moszkvában.
A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével. A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni – fűzte hozzá Lavrov.
Mint hozzátette: Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről.
A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal.
A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket.
Mint lapunk megírta, várható volt a tűzszünet, mert a felek sem erővel, sem pedig pénzzel nem bírják a háborút, így azonnal megszülethet a fegyvernyugvás, ha mind Jereván, mind pedig Baku győzelemként tudja otthon eladni a kialakult helyzetet.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.
