Egy BBC által készített riport borzolja a kedélyeket a szigetországban: az elöregedő társadalom azonnali munkaerő-importra szorul, és a cégek megtalálták a megoldást: Délkelet-Ázsiából visznek be képzetlen, a helyi nyelvet nem beszélő, így jogaikért kiállni nem tudó olcsó munkaerőt. Nem fizetik a túlórákat, éhbérért dolgoztatják őket napi tizenórákon keresztül, de zaklatásos ügyekről és nem biztonságos munkakörnyezetről is hallani.
– Hat hónapot dolgoztam egyetlen szabadnap nélkül – meséli a a brit közszolgálati adó riporterének egy délkelet-ázsiai nő, aki technikai gyakornoki programra érkezett a szigetországba. A japán vállalatoknak munkaerőre van szükségük, ezért Kambodzsából, Vietnamból és Kínából toboroznak „gyakornokokat”, akiket aztán modern rabszolgaként foglalkoztatnak.
A napi 12-14 órás munkaidőt egy papírfecnin tartják nyilván, a túlórát nem fizetik ki, a munkásoknak komoly egészségügyi problémáik lesznek a varrógépek fölött görnyedve. Az egyik érintett cég a BBC-nek tagadta a dolgozók állításait: szerintük a minimálbér mellett kifizetik a túlórákat is, és azt is mondták, a dolgozók bármikor kimehetnek a szomszédos boltba vásárolni. A dél-ázsiai dolgozók ismert nemzetközi divatmárkák termékeit varrják, de a tévétársaság által megkeresett divatcégek elhatárolódtak a beszállítótól: szerintünk egy ellenőrizhetetlen kiszervezés során kerültek be a japán vállalatok a termelési láncba.
A BBC szerint a felkelő nap országában hatezer vállalkozás foglalkoztat technikai gyakornokot, ezek hetven százalékánál találtak a hatóságok jogsértéseket. Ennek ellenére kénytelenek elnézni a kihágásokat, mert a szigetországban egyszerűen nincs munkaerő. Egy Hunag nevű kínai férfi arról beszélt: nyelvet tanulni érkezett Japánba, és egy dobozgyárba kezdett dolgozni, ahol nem képezték ki munkavédelemből. Amikor az egyik gép szétroncsolta a kezét, a tulajdonos szó nélkül vissza akarta küldeni őt Kínába.
Így válnak földönfutóvá a nagy nyugati techmultik malajziai beszállítóinak dolgozó vendégmunkások | Magyar Hang
Kényszermunka, útlevél elkobzás vagy épp erőszakos fenyegetések – derül ki a Danwatch tényfeltáró központ interjúiból.
A helyi ipari minisztérium közlése szerint az elmúlt öt évben 157 ilyen gyakornok halt meg, közük 17 öngyilkos lett. Civil szervezetek szerint a számok ennél lényegesen magasabbak. Idén Japán még jobban megnyitotta a kapuit az olcsó munkaerő előtt, mint valaha: a következő öt évben 345 ezer embert fogadnak.
