A svéd közszolgálati tévé szerint az elmúlt 36 órában svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén, méghozzá az Északi Áramlat gázvezetékek körül. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek; az első robbanást vasárnap éjjel 2 óra körül, a másodikat hétfő este 7 óra körül. A robbanások koordinátai megegyeznek a kedden bejelentett gázszivárgások adataival.
Ukrajna Oroszországot vádolta meg terrortámadással. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint az Északi Áramlat-1 és -2 megrongálása „agresszió” az EU-val szemben. Hozzátette, hogy Oroszország tél előtti pánikot akar kelteni, és sürgette az EU-t, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Az Északi Áramlat-1 üzemeltetője szerint a tenger alatti vezetékek egy nap alatt „példátlan” károkat szenvedtek. A dán védelmi parancsnokság közzétette a szivárgásról készült felvételeket, amelyeken buborékok láthatók a Balti-tenger felszínén a sziget közelében. A legnagyobb tengeri folt átmérője 1 kilométer, állítja a közlemény a BBC szerint. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint még túl korai lenne következtetéseket levonni, de nehéz elképzelni, hogy a többszörös szivárgás véletlen egybeesés lenne. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy „rendkívül aggódik” az incidens miatt, és nem zárható ki a szándékos támadás lehetősége sem.
A CIA már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett?
„Ezek kritikus órák – szoros nemzetközi együttműködésre van szükség. Mindent megteszünk az információgyűjtésért és a helyzet felméréséért” - tweetelte Jeppe Kofod dán külügyminiszter, miután tárgyalt svéd kollégájával a vezetékről. Anne Linde svéd külügyminiszter szerint „elengedhetetlen a szoros koordináció és a helyzet kezelése”. A svéd kormány és az ügynökségek „szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket” – tweetelte. „Az eddig látott információk alapján sok minden utal szabotázscselekményekre” – mondta újságíróknak Terje Aasland norvég kőolaj- és energetikai miniszter.
A CIA már hetekkel ezelőtt jelezte a német kormánynak, hogy az oroszok arra készülnek, hogy felrobbantják valamelyik gázvezetéket a Balti-tengeren – írta a német Spiegel. A német kormány nem kommentálta az értesülést. A lap úgy tudja, hogy még a nyáron érkezett Németországba az információ az amerikaiaktól.
Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken – közölte Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján. A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.
Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek. A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
A Der Tagesspigel német lap azt írta, a német szövetségi kormány szerint „célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.
A lengyelek szerint szabotázscselekményről van szó
A Baltic Pipe beruhást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen kedden. Duda beszédében kiemelte: a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és függetleníti az országot az orosz szállításoktól. Szerinte a vezeték nagymértékben hozzájárul az uniós országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból „oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá”.
Morawiecki beszédében kijelentette: Európában a gázszállítások terén „véget ér az orosz dominancia korszaka, amelyet zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett”. A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek – mondta. Az Északi Áramlat két csővezetékén minap észlelt gázszivárgásokra utalva Morawiecki kijelentette: „Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó”. Ez valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti - tette hozzá.
Az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató mintegy 900 millió köbméter gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd köbméter kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni. A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt, valamint a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében jövő év elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd köbméter gáz érkezik Lengyelországba.
Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A lengyelországi gázfogyasztás tavaly 20 milliárd köbméter volt. Az országban évi mintegy 4 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd köbméterre bővítik. Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összességében mintegy 900 kilométer hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, mintegy 275 kilométer hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg.
