Több kormány is úgy döntött világszerte, hogy erélyesebben próbálják meg arra ösztönözni a koronavírussal szembeni védőoltásokat még fel nem vett állampolgárokat, hogy oltassák be magukat. A gondolatmenetük lényege, hogy az önszántukból oltatlanok azzal, hogy a potenciális védelem nélkül néznek szembe a betegséggel, egyrészt nagyobb veszélynek teszik ki magukat mint a beoltottak, továbbá valószínűsíthetően komolyabb erőfeszítéseket kell tenni az őket kezelő egészségügynek, másrészt megfertőződésük esetén sokkal nagyobb továbbfertőző képességgel rendelkeznek, mint a beoltottak. Ezért jó néhány országban valamilyen formában jelzik feléjük, hogy miközben a társadalom többsége áldozatot vállalt a védekezésben, addig azok, akik nem tettek így, hozzá kell, hogy járuljanak az emiatt kialakuló többlet erőfeszítésekhez.
A kanadai Québec tartomány egészségügyi különadót vet ki az oltatlanokra. Görögországban minden 60 év feletti lakosnak kötelezővé tették a védőoltást, a rendeletnek ellenszegülőknek pedig januárban 50, majd februártól havi 100 eurót kell fizetni mindaddig, amíg nem oltatja be magát. Szingapúrban az oltást önszántából nem kérőknek maguknak kell állniuk a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos kórházi költségeket.
A québeci intézkedést a tartományi kormány szerint az indokolja, hogy lakosságarányosan náluk történt eddig a legtöbb fertőzés és haláleset: 8,5 millió lakos mellett 862 ezer fertőzést regisztráltak és közel 13 223 halottat eredményezett a járvány, miközben a 38 milliós Kanadában 3 millió körül van a betegségen átesettek száma, az áldozatoké pedig közel 34 ezer. A görögök esetében pedig az váltotta ki a beavatkozást, hogy miközben a teljes lakosság 69 százaléka vette fel a két oltást, addig a nemzetközi trendekkel ellentétben a 60 év felettiek ennél jól kisebb arányban, 42 százalékban átoltottak.
Hogy mennyire érzékeny kérdésről van szó, azt jól mutatja a québeci példa, ahol a 88 százalékos átoltottság mellett az ellenzék és a szakorvosok egy része sem támogatja a kormány elképzelését. Egy helyi orvosszervezet, a Médecins québécois pour le régime public például hat pontból álló akciótervet adott ki, amellyel a québeci kormány növelhetné az oltások arányát anélkül, hogy adót róna ki az oltatlanokra. Javaslataik szerint elsősorban a személyes beszélgetésekre, valamint a vakcinák, az oltás minél könnyebb és egyszerűbb hozzáférhetőségére kellene összpontosítani.
A legfrissebb kormányzati tájékoztatás szerint Magyarországon a beoltottak száma 6 369 089 fő, közülük 3 712 974-en már a megerősítő harmadik oltást is felvették. Ez az arány alacsonyabb a kanadainál, de még a görögnél is. A Covid-19 eddig 41 741 életet követelt itthon, míg a 10,3 milliós Görögországban közel 24 ezret. Ennek fényében érdekes kérdés lehet, hogy vajon a hazai politikusok, szakpolitikusok miképp vélekednek a fentebb vázoltakról. Egyáltalán felmerülhet-e hasonló az oltatlanokkal, illetve azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne fokozni lassú oltakozási kedvet.
Kerestük a kormányt és a Fideszt is, ám három hét alatt sem kaptunk választ megkeresésünkre. Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség egészségügyi szakpolitikai kabinetvezetője, Komáromi Zoltán viszont válaszolt kérdéseinkre.
– Egy járványügyi intézkedést mindig az adott helyzet indokol, illetőleg indukál. Kívülállónak mindig lehet véleménye, sőt még ötletei is, de ebben mindig az adott kormány felelős, tehát minden országban az adott kormány felel a járványügyi intézkedések bevezetéséről, megszüntetéséről. Nálunk az a helyzet, hogy mi jelen pillanatban nagyon kevés információt ismerünk, mert a kormány járványügyi tevékenységének az egyik legfontosabb eleme a titkolózás. Még olyan adatokat sem adnak ki, vagy tesznek naprakészen követhetővé, hogy adott esetben melyik megyében hány beteg van, ők melyik kórházakban fekszenek, a kórházak mekkora kapacitással bírnak, vagy hogy például az oltópontokon hány embert oltottak be – mondta Komáromi Zoltán.
Szerinte ha megtörténik a kormányváltás, hozzájutnak azokhoz az adatokhoz, amivel egyáltalán lehet dolgozni, tervezni, akkor megfelelő szakemberekkel konzultálva a megfelelő döntést fogják hozni. A háziorvosként praktizáló Komáromi Zoltán azt is megjegyezte, nem lehet azonban tudni, hogy májusban, júniusban mi lesz. – Úgy bármit megjósolni, a trendeket kiszámolni, kikövetkeztetni sem lehet, ha nincsenek hozzá megfelelő adatok – húzta alá az ellenzéki összefogás szakpolitikusa.
Az oltatlanokkal kapcsolatban felvetett intézkedésekről szólva Komáromi Zoltán úgy vélekedett, ha valaki bármilyen drasztikus lépést akárcsak megpendítene, az egészen biztos, hogy nagy érzelmi reakciókat váltana ki nagyon sok emberből. – Aki eldöntötte, hogy mit akar csinálni, az valószínűleg meg tudja magyarázni, miért döntött így. És ebbe most belenyúlni államilag vagy hatóságilag, azt nagyon kockázatosnak látom. Mondom mindezt úgy, hogy nem tudok róla pontos véleményt alkotni, mert nincsenek adataink – jegyezte meg.
Komáromi is a személyes, orvos-beteg bizalmi kapcsolatban látja az oltakozási kedv serkentésének lehetőségét, megjegyezve, hogy szerinte erre igazából egy masszív kormányzati kommunikációs segítséggel megtámogatva tavaly kellett volna sokkal jobban ráfeküdni, ma már ez is jóval nehezebb. Szerinte annak is lenne értelme, hogy valódi közönséggel, nagy eléréssel bíró médiumokban érthetően, józanul, szakmailag alátámasztva kellene elmagyarázni az embereknek, hogy miről van szó.
A Jobbik közben bejelentette, hogy petíciót indít a kötelező oltás ellen. „Orbán korábban azt ígérte, hogy nem lesz kötelező az oltás, aztán kötelezővé tette a rendőröknél, tűzoltóknál, tanároknál, az egészségügyi dolgozóknál. Végül azt mondta, hogy döntse el a munkaadó, én pedig azt mondom, hogy döntsd el te. Mindenki döntsön szabadon, mondj nemet a kötelező oltásra. Most egy aláírással, április 3-án pedig egy szavazattal. Számítunk rád, számíthatsz ránk!” – mondta Jakab Péter pártelnök február 2-án.
