Az Európai Bizottság is foglalkozik már a Magyar Orvosi Kamara hatásköreinek megvonásáról szóló, tulajdonképpen két nap alatt előterjesztett és elfogadott jogszabály-módosítással.
Nem csak azért, mert a Bizottság hivatalból minden érvényes jogszabályt megvizsgál abból a szempontból, hogy megfelel-e az uniós jognak, hanem mert az egyik korábbi vállalásával megy szembe a törvénykezés rekordsebessége.
„A törvényjavaslat és az előterjesztés módja releváns lehet Magyarország vállalásainak teljesítése szempontjából” – közölte a Magyar Hanggal egy bizottsági tisztviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország 2022 decemberében elfogadott – és 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó – Fellendülési és Ellenállóképességi Terve (RRP) kötelezettségvállalásokat tartalmaz arra nézve, hogy a magyar kormány által kezdeményezett jogszabályok legalább 90 százaléka minimális ideig nyilvános konzultáció tárgyát képezi. Eszerint minden olyan jogszabály esetében, amelyről nincs nyilvános konzultáció, indokolni kell annak elmaradását. Arra is hangsúlyozták, hogy az RRP kötelezettségvállalásai előírják, hogy minden jogszabályra – akkor is, amikor nem volt nyilvános konzultáció – jogszabályi hatásvizsgálatot kell készíteni az Európai Unió támogatásával még 2010-ben kidolgozott módszertan szerint. Ráadásul a magyar kormány azt is vállalta, hogy új módszertant készít majd, szintén a forrásokhoz jutás egyik feltételeként.
Megtudtuk azt is, hogy az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos értékelése majd akkor lesz nyilvános, ha a magyar kormány benyújtotta a kifizetési kérelmét. A testület ugyanis egy csomagban bírálja majd el valamennyi magyar vállalás teljesítését.
Nemcsak mi fordultunk az Európai Bizottsághoz, hanem Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő is. A politikus lapunknak is eljuttatta, hogy milyen kérdéseket tett fel sürgősséggel a brüsszeli testületnek. Ujhelyi a következőkre várja a választ:
1. Mennyiben tekinti az Európai Bizottság összeegyeztethetőnek az Orbán-kormány lépését az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett alapvető értékekkel - különös tekintettel a jogállamiságra?
2. A magyar kormány a kondicionalitási mechanizmus keretében többek között vállalást tett arra is, hogy az általa kezdeményezett jogszabályok esetében – néhányi speciális és indokolható kivételtől eltekintve - az adott jogszabályt társadalmi egyeztetést követően fogadja el. Az Európai Bizottság értékelése szerint eleget tett-e „az egészségügyben működő szakmai kamarákról és az egészségügyről szóló törvény” Országgyűlésnek történő benyújtásával összefüggésben ezen vállalásának a magyar kormány?
3. Amennyiben ezen vállalását a magyar kormány nem teljesítette, akkor az Európai Bizottság véleménye szerint nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a magyar kormány a kondicionalitási mechanizmus keretében vállalt többi reformintézkedéseknek sem tesz eleget, ezzel veszélybe sodorva a tárgyalások eredményességét, végeredményben pedig a magyar állampolgárok, családok, vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek uniós forrásokhoz történő teljes körű hozzáférését?
A Népszava szintén megkereste az Európai Bizottságot, ahol azt a választ kapták, hogy „a magyar Országgyűlés által elfogadott friss törvényjavaslat, illetve benyújtásának módja meghatározó lehet a Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából.”
