Szijjártó időnként nem tudja, hogy Brüsszel mit akar

Szijjártó időnként nem tudja, hogy Brüsszel mit akar

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021. szeptember 27-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Gyorsan nő a migránsok száma a nyugat-balkáni útvonalon, idén eddig több mint 82 ezer ember próbált bejutni az Európai Unióba illegálisan ebből az irányból – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bécsi Migrációs Konferencián. Mint mondta, Magyarországon is napi szinten regisztrálnak határsértési kísérleteket.

Szijjártó Péter felidézte, hogy a kerítésépítés miatt az Európai Unió hat évvel ezelőtt rendkívül súlyosan bírálta a magyar kormányt és egyesek még a XX. század legsötétebb diktatúráihoz sem féltek hasonlítani Magyarországot. – Ehhez képest most azt látjuk, hogy ma ugyanezek az országok ünneplik azokat, akik a közösség külső határainak védelme érdekében kerítést építenek – fogalmazott. Egyúttal aggodalmát fejezte ki a brüsszeli intézmények és egyes nyugat-európai politikusok által hangoztatott „felelőtlen nyilatkozatok” miatt, amelyek szerinte meghívásként értékelhetők azok számára, akik valamilyen okból készek megindulni Európa felé.

Ráadásul most nagyobbnak látja a veszélyt 2015-nél, ugyanis nem csak dél, hanem kelet felől is fokozódik a migrációs nyomás, illetve a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen emelkedhetnek a számok, ha Afganisztánból megindulnak az emberek. Afganisztánban már most négymillió belső menekült él, akik minden bizonnyal el kívánják hagyni a dél-ázsiai országot. – Óvatosnak kell lennünk a nyilatkozatokkal, a kötelező kvótákat véglegesen el kell vetni, és nem szabad hazájuk elhagyására bátorítani az embereket – mondta.

A miniszter azon véleményének is hangot adott, hogy az EU migrációs politikája csak akkor lehet sikeres, ha megfelelően együtt tud működni a szomszédos országokkal. Példaként hozta fel, hogy bár Egyiptom hatékonyan védi a határait, az európai uniós blokk mégis visszatartja az országnak szánt 120 millió eurót bizonyos emberi jogok ügyek miatt. Emellett pedig olyan szankciókat is életben tart, amelyek miatt Kairó nem tud hozzájutni olyan technológiákhoz, amelyek még eredményesebbé tennék a határvédelmét. – Őszintén szólva időnként nem tudom, hogy a brüsszeli bürokratáknak a migráció megállítása vagy annak további bátorítása-e áll szándékukban – közölte.

Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti kompetenciában kell maradnia, ugyanis a tagállamoknak jogukban kell legyen eldönteni, hogy be kívánnak-e engedni másokat a területükre. A nemzetközi jog világosan fogalmaz: ha valaki menekülésre kényszerül, akkor joga van ideiglenesen az első biztonságos országban maradni. Ahhoz azonban nincs joga, hogy békés, biztonságos országokon átkelve maga válassza ki az úti célját – mondta.

(MTI)

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.