Hogyan fordulhatott elő, hogy a 2004-es, több mint kétszázezer emberéletet követelő acehi katasztrófa után Indonéziát ismét felkészületlenül érte a szökőár? Az már pár nappal a tragédia után nyilvánvaló, hogy csődöt mondott a jelzőrendszer, holott emberéletek százait menthette volna meg. Mint kiderült, már 2012 óta működésképtelen volt, s bár amerikai és indonéz kutatók közösen dolgoztak egy precízebb szerkezeten, az – a pozitív teszteredmények ellenére – nem valósulhatott meg: állítólag nem volt rá pénz. A leginkább érintett Palu Beachen a tragédia napján százak gyűltek össze, hogy részt vegyenek az esti tengerparti fesztiválon. Bár a rengés után a hatóságok elrendelték a cunamiriadót, ám azt idő előtt visszavonták, a parton ünneplőket pedig senki nem figyelmeztette a közelgő hatméteres hullámokra.
Indonézia 18 milliós szigetét, a Nagy-Szunda-szigetek tagját, Szulavézit (régi nevén Celebeszt) szeptember 28-án délután két óra körül rázta meg az első földrengés. Ezt számtalan további követte, majd öt óra táján érte el tetőpontját a Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű rezgéssel. Hogy néz ki egy ilyen pusztítás testközelből? Németh Krisztina, a Baptista Szeretetszolgálat önkéntese két hónappal ezelőtt a lomboki földrengés központjában élt át hasonlót. „Először ide-oda rángatózott a ház, aztán ehhez jött még egy függőleges mozgás is. Nem tudtam kifutni a szabadba, mert folyamatosan hullottak a nehéz cserepek és betondarabok a tetőről. A bejárati ajtófélfa alatt vártam, amíg elcsendesedett minden, akkor tudtam kirohanni az utcára. Az egész földmozgáshoz egy rettenetes hangos, zakatoló hang társult, amit elsősorban a mozgó épület adott ki magából. Azonnal elment az áramszolgáltatás, koromsötét lett. Borzalmas és sokkoló élmény volt. Az utcán emberek rohantak sikoltozva, mert közben cunamiriadót is elrendeltek” – mondta el lapunknak.
Az izzó Tűzgyűrű, ahol naponta remeg a föld - Magyar Hang
Az elmúlt hetek tragikus földmozgásai ismét ráirányították a figyelmet a csendes-óceáni térség mélyében zajló veszélyforrásra.
A Baptista Szeretetszolgálat, önkénteseinek munkája mellett ötezer dolláros gyorssegéllyel is támogatta a lomboki katasztrófa károsultjait. A szeretetszolgálat munkatársai ezúttal is készek a segítségnyújtásra, lapzártánkkor úgy értesültünk, ötfős csoport érkezik rövidesen Közép-Szulavézire: két orvos, két ápoló és egy logisztikai munkatárs dolgozik majd a katasztrófa sújtotta területen. Információink szerint a Fővárosi Vízművek Indonéziába küldött munkatársa víztisztító gépet juttat el a rászorulókhoz. A magyar kormány is jelezte segítő szándékát, az Európai Unió pedig 1,5 millió euró értékben küld gyorssegélyt.
Az adományokra nagy szükség van, Joko Widodo, indonéz elnök ugyanis csak hétfőn jelentette be, hogy elfogadják a nemzetközi segélyszállítmányokat, addigra azonban komoly gondok keletkeztek az alapvető ellátás terén. Nincs elég ivóvíz, élelem, az elcsigázott túlélők az utórengésektől félve nem mernek hazatérni – sokszor nincs is hová –, sokan elkezdték fosztogatni az élelmiszerüzleteket, mert hiába várnak a segítségre. Nem véletlenül, a közeli reptér megrongálódott, a kikötőket teljesen letarolták és átformálták a hullámok, így jó ideig a segélyszállítmányok Jakartában vártak arra, hogy megközelíthessék Közép-Szulavézit.
Közben a halottak száma közelít a kétezerhez, a humanitárius szervezetek szerint 200 ezer ember szorulna azonnali segítségre, köztük 50 ezer gyermek. Az utcákon a romok alatt még halottak százai lehetnek. A többségében muszlimok lakta szigeten vallási előírás, hogy a halottat 24 órán belül el kell temetni, most azonban a forró, trópusi meleg is sürget, a hatóságok a temetetlen holtak miatt járványok terjedésétől tartanak. A Palu fölötti hegyekben kiásták az első tömegsírokat, amelyek akár 1300 áldozat földi maradványait képesek befogadni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.
