Térey János 2018-ban megjelent regénye, a Káli holtak a művészlétről, annak kiszolgáltatottságáról és a kortárs magyar kultúra visszásságairól is szól. A mű középpontjában Csáky Alex ifjú színművész áll, aki épp a Káli holtak című, intellektuálisra hangolt magyaros zombihorrort forgatja a Balaton-felvidéken. A sztori szerint a Káli-medencében élt, és a török időkben meghalt ősök támadnak fel, hogy legyilkolják a városi „bebírókat”. A forgatások között Alex a Füst Milán Színházban a Trianoni Hamlet címszerepét alakítja, a turnék, közönségtalálkozók, felújítópróbák, társulati ülések, forgatások és divatfotózások között viszont alig marad ideje magára, gyerekére, betegséggel küzdő apjára.
A művet Dömötör András és Bíró Bence alkalmazta színpadra, a darabot szeptember közepén mutatták be a Katona József Színházban, amely maga is többször megjelenik a regényben. Dömötörék alapvetően a színházi szálra koncentráltak, pedig a Káli holtakban szó esik a történelmi örökség elmaradt feldolgozásáról, a fiatal generáció célvesztéséről, a bel-pesti lét fensőbbségességéről, és arról, hogy a fővárosi közönség miként formálja a saját képére, és hamisítja meg a Káli-medencét. Ezek azonban csak érintőlegesen jelennek meg az adaptációban.
Könnyűnek tűnő helyzet, hogy a színház a saját közegéről szóljon, de annál nehezebb megtalálni azt a középutat, hogy mindez ne csak értelmiségi összekacsintásként működjön. Ahogy Térey a művében vegyíti a valóságot a fikcióval, úgy játszik ezzel Dömötör András rendező is. Néha minden gesztus, történés olyan evidens és természetes, hogy nehéz elhinni, hogy a színészek nem önmagukat, csupán a hasonmásukat alakítják. Térey regénye tele van áthallásokkal, szereplői emlékeztetnek valakire, megfeleltethetők a hazai kulturális élet bizonyos szereplőivel, mindez az előadásban is nagy hangsúlyt kap.
Dömötör András kitágítja a játékteret, a kifutószerű színpadon túl az egész épület díszletként szolgál, a színház egyszerre alakítja önmagát és a zombihorror forgatási helyszínét. Összemossa a műfajokat is, a Káli holtak adaptációjában színház és film egymásból következik: terepasztalon elevenedik meg a sorozat, olykor kamerák közvetítik a játékot, ami nem is a nézők szeme előtt zajlik. Így válnak ők is voyeurré: öltözőkbe leshetnek be, színészbüfében, vagy két jelenet forgatása között zajló párbeszédeket csíphetnek el. Bukások és sikerek, vívódások és évődések, kiöregedés és intimpistáskodás, mephistói alku és meghasonlás tanúi lesznek.
A Katona társulata órási erőbedobással játszik, négy óra alatt nincs megállásuk, de minden pillanatuk magával ragadó. Tasnádi Bence Csáky Alexként tökéletes mása annak, amit Térey János megírt: öntörvényű, érzékeny művész, aki mindenben a legjobbra törekszik, de végül saját magát emészti fel. Dömötör András összevonta Térey többi szereplőjét: Fullajtár Andrea, Rujder Vivien, Elek Ferenc, Bán János, Mészáros Béla, Takátsy Péter, Dankó István és Vízi Dávid mindegyik figurában ugyanolyan jók, mégis kicsit mások.
Káli holtak. Térey János regénye alapján. Írta Dömötör András és Bíró Bence. Katona József Színház. Rendező: Dömötör András
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/39. számában jelent meg, szeptember 24-én.
