A 444 még kedden megírta, hogy a kormány kezdeményezte, vonják vissza a Római Birodalom folyami határvonala – a limes – újabb szakaszainak világörökségi listára történő felvételét. És ha az egyik jelölő ország visszavonja a pályázat támogatását, az gyakorlatilag biztossá teszi a sikertelenséget, pedig az egyik koordinátor szerint a pályázatot néhány héten belül sikeresen bírálták volna el.
A portál kereste a kormányt az ügyben, ám helyettük szerdán a Mandinernek reagáltak. Nekik azt írták: „Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet”, de úgy, hogy ne csak a limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszai kapják meg a minősítést, hanem Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia limes-szakaszai is.
– A kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok viszont e javaslat ellen léptek fel. Magyarország felajánlotta a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is, de a nézőpontok továbbra sem közeledtek. Miután a nyugati szegmens a júliusi Világörökség Bizottsági ülés napirendjén szerepel, értesíteni kellett a Világörökség Központot a nevezési eljárás folytatásának akadályáról – írta a Miniszterelnökség.
A 444 szerint a kezdettől fogva kimondott célja a nevezésben érintett összes országnak, hogy a Limes egységes világörökségi helyszínt képezzen Németországtól Bulgáriáig, 8 országon át. Az, hogy a négy nyugati ország előbb nevez, a négy keleti pedig később, nem valami nyugatiak által erőltetett döntés volt, hanem konszenzus, amit mindegyik érintett elfogadott – írták.
A 444 megkereste a témát már 1999-ben felvető Visy Zsolt régészprofesszort, akit korábban a program miniszteri biztosaként felügyelte a folyamatot. „Széles körű nemzetközi szakmai kapcsolataim révén tudom, hogy mind a nyolc érdekelt ország, vagyis a DL West tagjai (Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország), akiknek a közös nevezési pályázatáról néhány hét múlva születne meg az UNESCO értékelése alapján a pozitív döntés és a világörökségi bejegyzés, valamint a DL East tagjai (Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária) azt szeretnék ha a DL West világörökségi bejegyzése az idén megtörténne. Ez ugyanis nem befolyásolja annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a készülőben lévő, ugyancsak nemzetközi együttműködésben születő DL East pályázat önálló világörökségi helyszín legyen, vagy a DL Westtel egyesítve annak bővítéseként valósuljon meg” – nyilatkozta Visy Zsolt.
A kormány már két éve is módosított a pályázat magyar részén, és akkor is abba az irányban, ami a világörökségi védelem alá eső műemlékek számának csökkenését okozta (akkor a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát vették ki a jelölésből). A külföldi partnerek akkor is felháborodtak, Visy Zsolt bocsánatot is kért emiatt, amiért nem sokkal később menesztették posztjáról.
Az UNESCO világörökségi listán lévő kulturális és természeti értékekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, ami korlátozza a kezelő lehetőségeit, ha bármilyen módon át akarja alakítani, átépíteni, elbontani, eladni az adott értéket.
