A világhírű hálózatkutató, Barabási Albert-László immár második nyarát tölti Budapesten művészeti kísérletezéssel, és ehhez festő-mázoló nagyapja egykori munkaeszközét, a festőhengert választotta. Először Bostonban próbálkozott ezzel az eszközzel immár három éve, persze nem a régi példányokkal, melyekkel göcsörtös falakra vittek fel cikornyás, ismétlődő mintákat annak idején, hanem saját tervezésű, 3D-ben nyomtatott hengerekkel és különleges akrilokkal dolgozik vászonra és különleges papírra.
Nem szakad el a tudománytól sem: tavaly a bostoni labor fakenews-kutatásait vette alapul, ahol kiderítették, hogy az angol nyelvű Twitteren a Covid-kapcsán terjedő álhírek hetven százalékáért 12 ember felelős – őket Covid-apostoloknak nevezték el. És ha valaki felhasználóként belekavarodott ebbe a témába, nehezen tud menekülni: ha egyet elolvastál közülük, az algoritmusok automatikusan hozzák a többit. Nem véletlen, hogy éppen 12 henger készült, és négy fiatal művész segítségével dolgoztak két hónapon keresztül, százötven méternyi vásznat felhasználva – a tavalyi eredményt videónkon láthatják.
Idén egy másik témát választottak alapul: a valami miatt betiltott könyvekét. Amerikában sajnos újra aktuális ez a műfaj, és főként a republikánusok jeleskednek benne, hogy bepanaszolnak könyvekeket és levetetik a könyvtárak polcairól, de ebben a témában a liberális radikálisokat sem kell félteni, nekik is megvannak a maguk nünükéik. Persze történelmi hagyományai vannak a könyvek indexre tételének: egyes felmérések szerint eddig legalább 180 ezer (!) olyan kötet van, amit valahol valamennyi időre betiltottak.
Barabási Albert-László hálózatkutató nyári művészeti projektje egy napig volt látható (Fotó: Magyar Hang / Lukács Csaba)
Barabási így vall erről a hobbijáról: „Három éve fejlesztem saját festőhengereket, amik lehetővé teszik, hogy az adatokból építkező („dataista”) tartalmunkat egyedi módon vigyük fel sík felületekre. Eddig inkább performanszok formájában mutattuk be őket, többek között a Ludwig Múzeumban, a milánói MEET Múzeumban és a New York-i Postmasters Galériában. Idén nyáron a Budapest School átalakított műtermében a tiltott könyvek témakörét dolgoztuk fel a festőhengereket segítségével. Ezt a projektet egy New York Public Library-val közös kezdeményezés inspirálta, amellyel az olvasási szokásainkat próbáljuk megérteni az adatok és a művészet eszközeivel. Ebből a széleskörű projektből ragadtam ki a tiltott könyvek témáját, ami Amerikában épp rendkívül aktuális. A nyári munkánkat egy egyszerű kérdéssel kezdtük: hogyan mutassuk be azt, ami nyilvánvalóan létezik, de mégsem hozzáférhető”.
Barabási Albert-László hálózatkutató nyári művészeti projektje egy napig volt látható (Fotó: Magyar Hang / Lukács Csaba)
Idén tíz festőhenger készült, a (könyves)polcokról leggyakrabban hiányzó amerikai kötetek kapcsán – az Amerikai Könyvtári Szövetség szerint Toni Morrison regénye, a The Bluest Eye (magyarul Nagyonkék címmel jelent meg – a szerk.) volt az évek során az egyik legtöbbször betiltott és megtámadott könyv. Jelenleg 12 könyvtárban vagy könyvtári hálózatban van index alatt – a kötetet a szexuális abúzus ábrázolása miatt támadják, és azért, mert a bírálók szerint túl pornográf.
Barabási-Albert László művei előtt (Fotó: Magyar Hang / Lukács Csaba)
Barabási elolvasta mind a tíz könyvet, majd másfél hónap alatt tíz fiatal, tehetséges művésszel kísérleteztek, hogyan tudják azt elérni, hogy ott legyen az információ a képen, de nehezen vagy egyáltalán nem elérhető módon – akárcsak a tiltott könyvek esetében. Az eredmény – csakúgy, mint tavaly - sajnos csak egyetlen napon, szerdán volt látható azok számára, akiket Barabási meghívott a rendhagyó tárlatvezetésre.
