Elhunyt Dózsa László színész, az Újpest Színház korábbi művészeti vezetője és főrendezője, Újpestért díjas, Budapest díszpolgára – közölte Déri Tibor, a kerület polgármestere. Írása szerint a család közölte vele a szomorú hírt, az őszinte részvétét fejezte ki és közölte, hogy az önkormányzat Dózsa Lászlót saját halottjának tekinti.
Dózsa László 1942. október 12-én született Budapesten. A színjátszás már gyerekkorában magával ragadta őt, édesanyja a népligeti Műszínkör artistájaként dolgozott. A helyi komédiástelepen is éltek, mígnem aztán a Rákosi-rendszer fel nem számolta azt. „Anyám, Fekete Erzsi késdobáló számban lépett fel a mutatványos bódéban. Esténként figyeltem a flitteres, púderes csodavilágot és mágnesként vonzott valami különös vágy. »Én is szeretnék fellépni«, kértem eltökélten környezetemet ötéves koromban. Halbelák bácsival kitanultunk egy oroszlánszámot. Ma is hallom a kiáltást: »A szőke gyermekfej az oroszlánnn torrrrkában...« Az oroszlán a polgári Jancsi névre hallgatott, a taps, amit én kaptam, irritálta, nyugtalankodott. Ezek voltak a legmelegebb pillanatok” – emlékezett vissza Dózsa a Film, Színház, Muzsikának adott 1974-es interjújában.
Tizennégy évesen maga is az utcán volt a többi szabadságharcossal, de a pontos eseményeket illetően nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. Dózsa feltehetően regényesebbnek festette le utólag a történteket, mint ahogy megestek vele, így nyilatkozott olyanokról is, hogy a forradalom során a klinikai halál állapotába került, illetve hogy a Fiumei úti temetőben egy tömegsírban meszet dobtak rá.
A forradalom után postai segédmunkásként dolgozott. Jelentkezett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, onnan pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskolára vezetett az útja. Annak elvégzése után számos színházban megfordult, a leghosszabb ideig a Madách Színházban (1970-80, majd 1991-től), valamint a Nemzeti Színházban (1983-1991). A hatvanas évek végétől megtalálták a televíziós- és filmszerepek is. Olyan klasszikussá vált filmekben fordult meg, mint Sára Sándortól a 80 huszár vagy Fábri Zoltántól a Gyertek el a névnapomra. A szinkron is közel állt hozzá, az Internetes Szinkron Adatbázis 391 munkáját tartja számon. Többször is ő adta például Jean-Paul Belmondo, Adriano Celentano vagy Tony Curtis hangját.
Dózsa László az elmúlt években elsősorban azzal került a hírekbe, hogy az ő nevét tüntették fel azon az 56-os emlékplakáton, amin a történészek által bizonyítottan nem ő, hanem Pruck Pál látható. Ezt azonban Schmidt Mária és a Terror Háza Múzeum sokáig nem voltak hajlandó elismerni, miután azonban a bíróság is Dózsa ellen döntött, bocsánatot kellett kérniük Pruck Pál családjától.
