Immár másodszor szervezi meg a városi sétákat szervező Imagine a gasztronómiának dedikált hónapját. Márciusban több mint 50 alkalommal, 13 tematikában indulnak séták, amelyek között ott találjuk a tavalyi év legnagyobb sikereit is, mint a Vendégségben az Auguszt családnál vagy a Sörgyári örömök elnevezésű programot. Emellett olyan különleges újdonságokkal is készülnek, mint a korábban két Michelin-csillaggal is kitüntetett Onyxot felfedező, kóstolókkal tarkított bejárás. De a régóta zárva tartó Adria-palotát is felfedezhetjük, és miután elmerültünk az egykori gyarmatáruk világában, néhányat meg is kóstolhatunk közülük a Flava étteremben.
Enni mindenki szeret, de ez az aktus lehet jóval több is, kint egy alapszükséglet kielégítése. A gasztronómia ünnep: az ételek és italok elkészítése, a menüsorok összeállítása, a tálalás és a felszolgálás pillanatai, a kóstolás és az étkezés mind jeles esemény lehet, legyen szó egy vasárnapi húslevesről otthon, egy exkluzív vacsoráról egy fine dining étteremben vagy akár egy pár kiváló virsliről egy monarchiabeli sörházban.
A hónapot beharangozó zárt körű sajtósétán mi is részt vettünk, és jól szórakoztunk. Megismerhettük a József Nádor tér egykori, ma már csak az emlékekben létező híres éttermeit, aztán a Herendi porcelánboltban a tálalás művészetén ámuldozhattunk – érdekes volt látni, hogyan sikerült felfrissíteni, modernizálni olyan klasszikus mintákat, mint az Apponyi, a Rothschild vagy a Viktória. Utána a Gerbeaud múltjába és az ugyanabban az épületben működő Onyx Műhely jövőjébe is belepillanthattunk. Merkl Márta művészettörténész – aki food designról szóló PhD-kutatását az étkezési élmény tervezéséről írja, és ilyen minőségében kapcsolódik az Onyx csapatához – megismertette azt az összetett folyamatot, amelynek eredményeként egy vacsora komplex, minden érzékszervünkre ható, életre szóló és egyedi élmény lesz.
A Herendi bemutató üzletében Cserhalmi Rita vezetett be a tálalás művészetébe az Imagine Budapest városi sétáján (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)
És valóban: megfelelő minőségű alapanyagokkal, kreativitással és bátorsággal még egy konyhai tunkolás is tud emlékezetes közösségi élménnyé válni – a házi kovászos cipó megtörésének hangja, majd a meleg kenyérre kent pecsenyelé és barna vaj íze sokáig velünk marad. És akkor még nem is beszéltünk a mézes hagymateáról és a kamillás hajdinakásás tormafagylaltról, valamint a töltött macskanyelvről.
Egy másik érdekesnek ígérkező program a boldog békeidők ízeinek felfedezése. A Monarchia időszakának nyomait szinte mindenhol fel lehet fedezni a magyar fővárosban, és ez alól nem kivétel a gasztronómia sem: Katona Csaba túravezető megmutatja, mi és hogyan vált a tradicionálisnak tekintett hazai étkezési kultúra részévé ebből az időszakból, és a kóstolók sem maradnak el. Mesélnek nekünk az alapanyagokról, a vásárcsarnokokról, a dualista állam polgárainak étkezési szokásairól. Az elméletet pedig a gyakorlatban is a tányérra varázsolják a Ferdinánd Monarchia Étteremben, reggeli formájában: bécsi virsli császárzsemlével és mustárral, zakuszka pityókás kenyérrel, barhesz vajjal és baracklekvárral, füstölt parasztkolbász körözöttel és kovászos kenyérrel. Aki megszomjazik, az bécsi melangezsal vagy teával frissülhet fel.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/9. számában jelent meg március 1-jén.
