Az amerikai szerzői jogi törvények értelmében minden január 1-jén számos irodalmi, zenei vagy filmművészeti alkotás válik közkinccsé, így az eredeti szerzők örökösei már nem korlátozhatják a művek, illetve azok szereplőinek kreatív vagy üzleti célú felhasználását, és ezért pénzt sem kérhetnek.
Bár a jogszabályok nem mindig fogalmaznak egyértelműen, a legtöbb esetben az eredeti mű megjelenésétől számított 95 évig tart a szerzői jog védelme, és ezután válik az alkotás közkinccsé. Más országok szerzői jogi törvényei ettől eltérhetnek, elterjedt például, hogy a szerző halála után 70 évig tart a védelem.
De a 95 éves védelmet meghatározó 1998-as törvény értelmében ma az 1926-ban kiadott amerikai művek szabadultak fel. Közülük is a legjelentősebb egyértelműen Milne Micimackója. Ez igencsak kellemetlenül érinti Milne örököseit, mert a Micimackó minden idők egyik legjobban kereső irodalmi műve volt. Amikor Benjamin Hoff a Micimackó karaktereit akarta használni a taoizmusba bevezető könyvében (Micimackó és a tao), akkor kénytelen volt a bevételek 30-40 százalékát átutalni a Milne-örökösöknek, mert ők csak így adták meg a jogokat.
Mostantól bárki engedély és díjazás nélkül újrahasznosíthatja az eredeti Micimackó-történetek szövegét, illetve az eredeti, Ernest Howard Shepard alkotta illusztrációkat. Ugyanakkor a Walt Disney-rajzfilm karakterei továbbra is védettek, hiszen a rajzfim jóval későbbi.
Számos egyéb mű is közkinccsé vált éjfélkor. Így Ernest Hemingway Különös társaság (más címen: Fiesta) című műve, Buster Keaton és Greata Garbo némafilmjei vagy Langston Hughes és Dorothy Parker verseskötetei. Ezeken kívül nagyjából 400 ezer hangfelvétel (például korai jazz- és bluesfellvételek) vált közkinccsé, ezeket itt böngészhetik.
