„Miért beszélnének magyarul? Nem vagytok Magyarországon” – ezt a kirohanást intézte egy román néző magyar társához a 18. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). A Főtér számolt be róla, hogy másodjára vetítették Reisz Gábor filmjét, a Rossz verseket, amivel sikerült megtölteni a Mărăști mozit is. Szinte mindenki maradt az előadás után, amikor a rendezőt lehetett kérdezni a keletkezésről.
A beszélgetésre az angol nyelvet javasolták, miután több országból is voltak a teremben, így kezdődött el az egész. Egy idősebb asszony viszont megkérdezte, nem lehetne-e néhány mondatos magyar összefoglaló, mert vannak többen, akik nem értenek angolul. Erre viszont egy fiatal román néző pattant fel: „Miért beszélnének magyarul? Nem vagytok Magyarországon!” Egy fiatal magyar ugyan felajánlotta a nőnek, hogy majd fordít neki, de ő már felháborodottan elhagyta a mozit.
Reisz Gábor: Ha félek, nem tudok filmet csinálni | Magyar Hang
Az elmúlt évek egyik legváratlanabb filmsikere volt a minimális költségvetésből, baráti segítségekkel forgatott VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Reisz Gábor rendezése hamar kultuszfilmmé vált, második filmjét, amit immár a Magyar Nemzeti Filmalap is támogatott, óriási várakozás előzi meg. A Rossz versek elődjéhez hasonlóan önéletrajzi ihletésű, ezúttal azonban Reisz Gábor már a főszerepet is magára vállalta.
A román néző ezután is kitartott álláspontja mellett, és kisebb szóváltás alakult ki arról, egy kolozsvári moziban beszélhet-e magyarul egy magyar rendező egy magyar film vetítése után. A tiltakozótól viszont több román is elhatárolódott. Ezek után több nyelven folytatódott a beszélgetés: Reisz magyarul válaszolt, amit a TIFF moderátora fordított románra, az angol nyelven érkező kérdésekre pedig angolul érkezett a felelet.
Reisz később viccesen megjegyezte, ő akár hetzikuma nyelven is válaszolhat. Ez utalás volt a film egy poénjára: a főszereplőt Reisz Gábor alakítja, az ő gyerekkori énje pedig egy fejre esés után csak az általa kitalált idegen nyelven hajlandó kommunikálni másokkal. A Rossz verseket jövő héttől vetítik a román mozikban.
A Rossz versek esetében még valahogy a hibák is szerethetővé válnak | Magyar Hang
Régen minden jobb volt, vagyis azt hiszem, boldog voltam - mondja Reisz Gábor Rossz versek című filmjének főhőse. A harmincas évei elején járó Tamás, miután párizsi ösztöndíját töltő barátnője elhagyja, összetörten tér haza Budapestre, és a múltjába merülve igyekszik választ találni rá, hogy mikor és hol rontotta el az életét.
A Főtér felidézte, két éve is történt hasonló incidens a TIFF-en. Akkor a Testről és lélekről kapcsán beszélgettek a főszereplő Borbély Alexandrával, és egy idős férfi szólt ingerülten a színpadon lévőknek szintén úgy, hogy beszéljenek románul, mert Romániában vannak. A közönség egy része ráadásul meg is tapsolta a hozzászólót, míg mások alig hallhatóan lehurrogták. A közönségtalálkozó akkor is három nyelven folytatódott.
Az idei fesztiválon egyébként az Egy makulátlan elme örök ragyogása rendezője, Michel Gondry is részt vett, bemutatva Amatőr Filmüzem nevű kezdeményezését. A kiállítás segítségével az érdeklődők képet kaphatnak a filmalkotás folyamatáról. A fesztivál utolsó napjain olyan műveket vetítenek még, mint a Tekerd vissza, haver!, a Rudolf Nurejev élete és a Scarborough.
A TIFF kapcsán fontos persze elmondani, hogy a fesztivál nagyon is foglalkozik a magyar filmekkel, a fenti Rossz verseken túl is. Idén június 5-én tartották a Magyar napot, amin bemutatták még a Virágvölgyet, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod:)-ot, a Könnyű leckéket, a Ruben Brandt, a gyűjtő-t és Az Úr hangját. Vendégként meghívták Schwechtje Mihályt, Zurbó Dorottyát és Pálfi Györgyöt is. A Magyar nap évről évre a Filmalap támogatásával valósul meg.
Egy másik román–magyar atrocitás kis híján tragédiába fordult: román szélsőségesek kíséreltek meg bejutni az úzvölgyi katonatemetőbe. Az esetről itt írtunk részletesen.
