Séta a helyreállított királyi nyaktagban

Séta a helyreállított királyi nyaktagban

A Szent István-terem (Forrás: Várkapitányság)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A királyi palota első rekonstruált történelmi tere, a Szent István-terem pénteken nyílik meg a nagyközönség előtt. A Thék Endre, Roskovics Ignác és Stróbl Alajos által alkotott neoromán enteriőr 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját, az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásakor itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, majd szállították át a Mátyás-templomba; a termet 1944-ig a nagyközönség is látogathatta.

A palota déli része különösen sokat szenvedett az ostrom idején. A Szent István-terem egy bombatámadás következtében kiégett, a megmaradt töredékek többsége pedig eltűnt. A palotarészt az ötvenes években teljesen átépítették. A stratégiai fontosságú szakaszon a korabeli elképzelések szerint az uralkodó párt, a Magyar Dolgozók Pártja vezetőit védő ÁVH-őrség kapott volna helyet nem messze Rákosi Mátyásnak a mai E épületbe tervezett rezidenciájától. A koncepció a Kádár-rendszer hajnalán megváltozott, a volt Szent István-terem helyére iroda és metszettár került modern, fekete bőrgarnitúrával, mahagóni falborítással. (Egy darabja most is látható a Budapest Történeti Múzeum palotatörténeti állandó kiállításán.)

A régi enteriőrök legalább részleges helyreállítása már az ezredfordulót követően felmerült. Nem véletlen, hogy a rekonstrukció a déli nyaktagban kezdődött: a Szent István-terem szinte teljes dokumentációja a szakértők rendelkezésére állt. Hogy a reprezentatív teret eredeti formájában rekonstruálni lehessen, rég feledésbe merült technológiáknak kellett újjászületniük. Éveken át, hosszas kísérletek után, aprólékos munkával készült az enteriőr; közben a nyaktag (egyébként a háború után felhúzott) déli falát teljesen le kellett bontani, hogy az eredetit homokkőből vissza lehessen építeni. A megindult falvizsgálat a nyaktag északi oldalán a szakembereket meglepő eredményeket hozott. A burkolat alól az oroszlános udvari bejáratnál előkerült két oszlop, az emeleten pedig a terem melletti folyosó eredeti díszítésének néhány darabja. A feltárást szerkezetépítési munkálatok követték, idén márciustól a nyár derekáig pedig a terep a belsőépítészeké volt.

A hivatalos nyitás előtt szinte elsőként minket, újságírókat engedtek be az újjászületett összekötő szárnyba. Előbb a folyosóra és a most megnyílt kiállításra, csak legvégül a rekonstruált díszterembe. A semmiből az aprólékos pontossággal helyreállított történelmi térbe való belépés furcsa, megilletődött érzéssel jár. Az időutazás lehet hasonló élmény, különösen annak, aki a nemrég még itt álló modern metszettárban is megfordulhatott. A pillanat a fotósokat, az újságírókat is megállásra készteti. A küszöbön toporgunk, csöndben nézünk befelé a múltba. Odabent minden fényes, szép és új – éppen úgy, mint 1902-ben, a régi Szent István-terem első felavatásakor.

Hogy mit láthat itt augusztus 20-a után a látogató? Például Magyarország legnagyobb, 120 féle elemből, 611 darabból álló, 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandallóját: az eredeti Zsolnay-darabot a Zsolnay Porcelánmanufaktúra alkotta újra a főpárkányon nyugvó Szent István-mellszoborral együtt. Oldalt a falakat az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló 10 Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti. A mennyezetről a korábbiakkal teljesen megegyező három darab 150 kilós csillár lóg. Az eredeti Neuschloss-parketta mai másolata háromféle fából, vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóniból készült. A termet Angyal Tibor tervezte újra Rostás Péter művészeti szakértő segítségével.

A helyreállított enteriőrt kisebb kiállítás egészíti ki Aba-Novák Vilmos 1936-os, a korona Szűz Máriának való felajánlását ábrázoló festményével, Szent István 1635-ös Rómában készült hermájával. A szomszédos térben pedig (a korábban itt volt Cercle-terem helyreállítását is tervezik) Havadtőy Sámuel világhírű magyar képzőművész installációja látható, amely az Imre herceghez írt Intelmek szövegén alapul.

A palotarekonstrukció a Szent György tér déli oldalát határoló A épületben folytatódik a helyreállítást megelőző falvizsgálattal.