Magyarország addig nem lesz polgári állam, amíg Deák Ferenc nem lesz népszerűbb, mint Kossuth Lajos – idézi egy barátja bon mot-ját Katona Csaba történész, arra utalva, hogy történelemértelmezésünkben mindig nagyobbra tartjuk a lázadóinkat és kurucainkat, mint a kompromisszumkeresőket, például Deákot vagy épp a szatmári békét aláíró Károlyi Sándort. Ezek az emberek azzal mozdultak előre, hogy megnézték, mik a mintázatok és a realitások, és nem arra gondoltak, hogy mi vagyunk az okosok, míg mindenki más hülye, véli a történész.
Ami pedig mai kurucságunkat illeti: a kormány az utóbbi években mindenkivel hadban állt – IMF-fel, EU-val, brüsszelitákkal és a többiekkel –, ám amint eldördült Ukrajnában az első puskalövés, kiderült, hogy a békegalamb hozzánk képest a hátsó sorban kullog.
Vendégünkkel ezenkívül az alábbi kérdéseket is érintettük a Kultúrtáj új adásában:
• Miért nincs olyan, hogy az „orosz nép gonosz, az ukrán nép jó”?
• Miért hülyeség, hogy az Egyesült Államok „támadta meg” Oroszországot?
• Milyen tévhitek és mítoszok élnek ma Magyarországon a 48-as forradalommal és Petőfivel kapcsolatban?
• Valóban sörrel koccintottak-e (koccintottak-e egyáltalán) Haynauék 1849-ben Aradon?
• Hogyan változott Kossuth, vagy éppen Széchenyi megítélése történelmünk során – olykor akár egyetlen rendszeren belül?
• Mi az eredménye annak, hogy a magyar ember megtanulta: ha szembemegy a hatalommal, bajba kerül?
Műsorvezető: Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs
