„Ekkor Dániel éjjeli látomásban elnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét.” (Dániel könyve, 2:19. )
Hazánk kereszteslovagja (©: Lukácsi Katalin), Semjén Zsolt kedden éjjel nem tudott elaludni, sokáig forgolódott. A külső szemlélőnek talán olybá tűnhetett volna, hogy a szeretett hazáját sújtó végzetes járvány aggasztja a miniszterelnök-helyettest és fővadászt, ám hosszas morfondírozás után, 23.58-kor közismerten magas homlokára csapott és felkiáltott, hogy „Heuréka!”, majd átfordult az ágyban a már majdnem elszenderedő asszony felé: „Te, nem kellene módosítani a választási játékszabályokat?”. – Hogy te milyen bölcs vagy, Zsoltikám drágám – jött az álmos válasz a feleségtől, aki – hangsúlyozzuk ki – az alaptörvényünknek megfelelően egy nő.
Amiképpen az a magasabb fejlődési szintre eljutott demokráciákban már csak szokás, az éj leple alatt (23 óra 59 perckor egészen pontosan), másfél évvel a következő esedékes országgyűlési választások előtt, bármiféle társadalmi egyeztetés, és a pártok bevonása nélkül „Zsoltikám, drágám” be is nyújtotta a választási szabályok újraírását tartalmazó törvényjavaslatát.
Török Gábor: Színtiszta hatalomtechnikai trükközés a választási törvény tervezett módosítása
A Political Capital azt is felvetette, lehet, hogy ez a módosító még csak valaminek a kezdete.
Mindeközben más kormánytagok is serénykedtek, nem lankadtak a pandémia idején sem. Így volt ezzel Varga Judit igazságügyi miniszter is, akinél a beazonosított koronavírus-fertőzések számának 120 000 fölé emelkedése volt az a pont, amikor ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy benyújtsa a gránitszilárdságú alaptörvény kilencedik módosítását. Ebben szerepelnek mindenféle elterelő hadműveletek (tudományos elnevezéssel úgynevezett gumicsontok – latinul: gummi elasticumos), például hogy az apa férfi, az anya nő. Állítólag a fáradhatatlan Varga Judit még azt is beleírta volna a gránitszilárdságúba, hogy „Magyarországon, mint a keresztény kultúrákban általában az ég kék, a fű pedig zöld”, de erre már Orbán Viktor is azt mondta, hogy felesleges.
Így aztán inkább beleírták a legfelsőbb szintű jogszabályunkba, hogy mostantól nem minden közpénz, ami annak látszik. Az új szöveg szerint például a tao, amellyel eddig Európa legjobb focicsapatát, a felcsúti aranylábúakat finanszírozták, és amiből felépítettek az 1600 fős faluban wellness szállót, uszodát, sportcsarnokot, fűtött edzőpályát, edződombot és magát a Pancho Arénát is, na ez a tao (be nem fizetett adó) mostantól nem közpénz, így nem is tartozik az adófizetőkre, hogy mire költik a nekik (mármint az adófizetők közös kasszájába, az úgynevezett költségvetésbe) be nem fizetett adót. Így immár gránitba vésetett, hogy „elvesztette közpénz jellegét”. Ezt a jellegzetes járványellenes intézkedést persze a vírusnak szurkoló ellenzék majd támadni fogja, no de kit érdekel a libernyákok véleménye, akik ráadásul áldásukat adták a felhatalmazási törvény 2.0-ra és a különleges jogrend bevezetésére?
A 133 legbátrabb magyar, és vezérük, az utcai harcos
A mi drágalátos magyar kormánypártjaink, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt pedig hiába tetováltatja a homlokára hogy ők a világ legkeresztényebb keresztényei, soha nem fognak hozzányúlni az abortuszkérdés szigorításához.
No de, térjünk csak vissza Semjén uram választójogi módosításaira, amely elegáns módon, törvénybe ágyazva küld üzenetet az ellenzéki pártoknak arról, hogy apostoli kormányzatunk (©: Váncsa István) és maga az apostoli kormányzó úr miképpen tartaná kívánatosnak az ellenzékek 2022-es indulásának módját. „Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított” – üzeni az Fideszen túli világnak a Fidesz. Magyarán a kormánypártok mondják meg, hogy milyen módon felálló ellenzékkel kívánnak megküzdeni 2022-ben. Az olvasható ki a törvénymódosításból, hogy a Fidesz stratégái úgy ítélik meg, nekik egy összegyurcsányozható, azaz együtt, egy listán induló ellenfél volna a leginkább komfortos.
Ami még ennél is fontosabb szempont lehetett a Fidesznek ezzel a módosítással, hogy a csalódott jobboldali szavazók további lemorzsolódását megállítsák. Az ugyanis szinte kizárt, hogy a Fideszben elbizonytalanodottak elcsábuljanak az egy közös listán (Gyurcsány Ferenc részvételével) induló ellenzék javára. Ez a közeg inkább ismét a Fideszre szavaz, vagy nem is megy el voksolni, ha az ellenzék listáján ott látja a volt miniszterelnök nevét. Ami még mindig jobb szcenárió a Fidesz számára, mintha mondjuk az ellenzék két listával elindulva fel tudna mutatni egy „gyurcsányos” és egy „gyurcsánytalan” alternatívát is, mert ez esetben a Fideszben bizonytalanok számára talán az utóbbi ellenzéki lista szóba jöhető opció volna. A Fidesz tehát felismerte, hogy van egy kritikus tömeget elért, bizonytalankodó jobboldali réteg, amellyel valamit kezdenie kell, és erre a dilemmára azt találta leginkább jogállami megoldásnak, ha maga szabja meg, hogy az ellenzéke miképp indulhat ellene.
Ne legyenek kétségeink, azt is meg fogják lépni, hogy a most közösen induló ellenzéknek egy 2022 után megalakuló Országgyűlésben közös frakcióban legyen kötelező helyet foglalnia. Ezzel a mostani módosítással egy akolba terelik a Fideszen túli világ pártjait, az általam előrevetített frakcióalakítási szigorítással pedig elvetik a viszálykodás magvait. „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ebben a helyzetben egyébként a parlamenti ellenzéki pártoknak és a Momentumnak valóban nem marad más lehetősége, mint közös listán indulni. A legnehezebb helyzetbe a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kerül, hiszen az eddigi, nagyon is tiszteletre méltó „külön indulunk, de nem zavarjuk a mainstream ellenzéki pártok köreit” narratívája tarthatatlan lesz. A Fidesz által kialakított új helyzet leginkább egy, a közös listától külön induló, magáról a Fidesz-ügynökség bélyegét távol tartani képes, keresztény-konzervatív pártnak kedvezne, amely begyűjthetné a Fideszben csalódott jobboldaliak szavazatait. Azzal azonban, hogy Orbánék 50 egyéni körzetben való jelölt állítását szabták feltételül az országos lista állításához (másfél évvel a választások előtt megduplázva az eddigi ilyen korlátot), nullára szűkítették az ilyen formációk számát.
Fotózható szavazólapok: ma már maga a telefon a szem a láncszavazásban
Sokkal kevésbé feltűnő, mint hosszú szavazólapokat hajtogatni és hurcolni.
Epilógus
Semjén uram azért kicsit gondolt magukra is, arra, hogy miképp könnyítsenek a végeken fáradhatatlanul dolgozó kubatovista szervezőik munkáján. Bekerült a szövegbe ugyanis egy olyan mondat is, hogy aszongya: „Nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít”. Eddig ezt nem lehetett, méghozzá leginkább azért nem, hogy a választási csalásban részt vevő illető ne tudja fotóval bizonyítani megbízójának, hogy valóban az adott, előre megnevezett pártra voksolt. (Ezt is kijátszották persze a szavazólapok ki-behordásával, a láncszavazással, de az mégiscsak kicsivel bonyolultabb művelet.) Most még ez az apró torlaszocska sem fogja akadályozni a voksbizniszt. Ikszel, fotóz, bemutat, kasszíroz, krumplit hazavisz. Keresztény Magyarország.
Olvasna még Gulyás Balázstól?: Kattintson!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/46. számában jelent meg november 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/46. számban? Itt megnézheti!
