A költségvetésben keletkezett lyukakat be kell tömni, és ehhez sajnos nem elegendő a magyar gazdaság siralmas teljesítménye. A kormány – egyéb ötlet híján – július második hetében ismét unortodox eszközökhöz nyúlt, ahogy az elmúlt másfél évtizedben már számtalanszor.

Augusztus elsejétől védelmi hozzájárulásként extraprofitadót kell fizetniük a multinacionális és az energiacégeknek, valamint a bankoknak. Utóbbiaknak a bankadót is le kell róniuk, ha nem növelték teljes állampapír-állományukat. Egyúttal az általuk fizetett tranzakciós illeték – amely eredetileg 0,1, majd később 0,3 százalék volt, és amely tulajdonképpen szintén adó – 50 százalékkal, 0,45 százalékra emelkedik. Október elsejétől pedig a valutaátváltás esetén – a tranzakciós illetéken felül – további 0,45 százalékos illetéket is fizetni kell. De ez még nem minden, hiszen az értékpapír-vásárlást is 0,45 százalékos illetékkel terhelik, és a készpénzfelvétel után fizetendő tranzakciós illeték is 0,9 százalékra emelkedik. A kormány magyarázata szerint azzal akadályozzák meg a bankokat a terhek áthárításában, hogy az idei évre számlavezetési és kártyahasználatidíj-emelési stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra.

Elméletben ez az idei évre akár védelmet is nyújthatna a tranzakciós illeték áthárításával szemben, azonban nem így van, hogy ne is beszéljünk a többi díjemelésről.

• Hogyan kerülik ki a díjemelési tilalmat a bankok?
• Mit jelent a QR-kódos fizetés, mikortól és miként kerülhetjük ki használatával a másfélszeresére emelt illeték megfizetését?
• Az esetek többségében miért nem kell megfizetni a megemelt sarcot a közüzemi számlák esetén?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 8-ig kapható 2024/31. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!