Menekülés az alagútból

Menekülés az alagútból

A budapesti Puskás Aréna (Fotó: National Geographic)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ismételten sport és kemény politika határmezsgyéjén járok, de hát már megint/még mindig egy ilyen országban élünk. Ahogy berobbant a nyilvánosságba, olyan hirtelen el is tűnt onnan a 2019-ben átadott Puskás Arénába tervezett alagút botránya.

Néhány hete Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke adta hírül formabontó módon, hogy a testületnél azon beruházás titkosítását kezdeményezték, amelynek keretében alagutat fúrnának a stadionba a miniszterelnök számára. Az ellenzék Rákosit idéző tempót emlegetett, a kormányfő gyűlöletfelelősei pedig arról fantáziáltak, hogy a titkos információt nyilvánosságra hozó képviselőt más korban kivégezték volna. A titokról véglegesen a Puskás Aréna üzemeltetője rántotta le a leplet, amikor álhírt emlegető, dühös közleményben erősítette meg Stummer szavait. Annyi pontosítással, hogy nemcsak a miniszterelnöknek, hanem a védett illusztris vendégeknek készül az autós aluljárónak becézett alagút.

Aztán Pintér Sándor belügyminiszter magához kérette Stummer Jánost, aki közölte: egyelőre nem valósul meg a beruházás, s ígéretet kapott, hogy annak előkészületeibe őt is bevonják majd. Jelezte, semmi sem indokolta a terv titkosítását. Azóta csend van az ügyben: a Fidesz nem akar mártírt csinálni a jobbikos politikusból, s nyilván ő sem ragaszkodik az áldozati szerephez. Miután az alagút eszement terve a kormányzati szándék ellenére fényt kapott, nem volt más út, mint kármentésként kimenekülni belőle.

Ez a projekt, amely utólag kétmilliárd forinttal emelte volna az aréna amúgy is csillagászati építési költségét, a legbetegebb fejezete lenne a stadionépítési szappanoperának. De még ami sikertörténetnek látszik, mint az FTC gyorsan felhúzott, európai színvonalú, 14 milliárd forintba került Groupama Arénája, ott is felhorgadást kelt, amikor az állam mindössze hat évvel az átadás után újabb hárommilliárdot dob oda korszerűsítésre. A leghorrorisztikusabb talán a Haladás stadionjának története: a költsége 8,8 milliárdról 15-re ugrott, mégis akadtak műszaki gondok az átadás után. A fenntartását eddig Szombathely nyögte, nemrég vette át az állam (értsd: az adófizetők). A járványügyi veszélyhelyzet sűrűjében emelte a kormány 19 milliárd (!) forintra az NB II.-es Nyíregyháza tervezés alatt álló stadionjának költségét.

A józan ész, az arányérzéket ismerő jó ízlés ugyan győzelmet aratott az alagútcsatában, összességében azonban vesztésre áll.

Olvasna még Szerető Szabolcstól? Kattintson!

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/12. számában jelent meg, március 19-én.