Mit kockáztat Karácsony Gergely?

Mit kockáztat Karácsony Gergely?

Karácsony Gergely (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szinte mindent kockáztat Budapest főpolgármestere a saját politikai pályafutása szempontjából, ha elindul a miniszterelnöki tisztségért.

Ha Karácsony Gergelyből tényleg miniszterelnök lesz a 2022-es parlamenti választásokat követően, akkor az a magyar politikában példátlan helyzet áll elő, hogy a koalíciós kormány vélhetően legkisebb pártja – a Párbeszéd – adja majd a miniszterelnököt. Ugyanis a miniszterelnökké válás a 2021-es ellenzéki előválasztásokon való személyes győzelmet is jelenti, miközben a Párbeszéd továbbra is nagyon kicsi párt marad. Amolyan Dávid Ibolya-féle effektus ez, ha még valaki emlékezne az 1998–2002 közötti koalíciós évekre. A legkisebb koalíciós párt elnöke, Dávid Ibolya népszerű politikus volt, de a pártja, az MDF ebből nem igazán profitált, sőt az idő múltával egyre kisebbre zsugorodott.

Ha Karácsonyból tehát miniszterelnök lesz, akkor – a dolgok mai állása szerint – koalíciós partnerei nagyobb parlamenti részaránnyal rendelkeznek majd, mint ő maga, illetőleg a pártja. Formailag övé lesz a hatalom, de ténylegesen már kevésbé, hiszen a pártja elég súlytalan lesz a többi (nagyobb) koalíciós párthoz képest. Ebből tehát az következik, hogy az új miniszterelnök nem igazán lesz a maga ura, mert elképzeléseihez csak nagyon kicsiny parlamenti erőt tud majd felmutatni, ellenben ki kell elégítenie a többi (nagyobb és még nagyobb) koalíciós párt igényeit, követeléseit. Karácsony Gergely tehát, mivel nem ő fogja adni a legnagyobb pártot, sőt: jó eséllyel ő vezetheti majd a legkisebb pártot, a koalíció foglya lesz. Nos, ez eléggé szerencsétlen konstelláció, lássuk be. 

Eddig csak az lehetett sikeres miniszterelnök/vezető a többpártrendszer bő két évszázados egyetemes történetében, aki uralta a parlament mandátumainak többségét, vagy legalábbis jelentős erővel bíró kormánypártot vezetett. Helmut Kohl nem véletlenül tudott német kancellár maradni 16 éven (!) át: kitűnően ismerte az ország legnagyobb pártját, a CDU-t, és bár voltak párton belüli lázongások, azokat mindig képes volt úgy semlegesíteni, hogy nem tudták őt megbuktatni. A távozni készülő Angela Merkel is addig volt hatalomtechnikailag sikeres, amíg pártja az ország legnagyobb pártja volt, és ő ezt pártelnökként nagyjából uralni tudta. A magyar példákból sem lehet más tanulságot levonni: Tisza Kálmán, Bethlen István, Orbán Viktor hosszú ideig tartó miniszterelnöki ténykedéseinek egyik kulcsa az volt, hogy erős kézben tartották az ország legnagyobb kormánypártját.

Ehhez képest Karácsony olyan miniszterelnöki szerepre készül, amely során a legnagyobb kormánypárt vezetője nem ő, hanem valaki más lesz. Hogy lehet így sikeresen kormányozni? Tudvalevő, hogy Orbán esetleges bukása után számos NER-es vezető tisztségviselő, testület, szervezet fogja fékezni, blokkolni az új hatalmat (köztársasági elnök, MNB-elnök, ÁSZ-elnök, Alkotmánybíróság és ami a legújabb: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok). Ide határozott, erőskezű miniszterelnök kell, azaz kellene. Az erős kezet azonban egy erős párt tudja biztosítani, ami Karácsonynak nem lesz. Emellett szembe kell néznie a várhatóan hat pártból álló új kormány folyamatos belső ellentéteivel is.

És akkor egy-két tartalmi probléma még: Karácsony polgármesterként, főpolgármesterként fontos tapasztalatokat szerzett az önkormányzati világban, de alig van érdemi mondanivalója és tudása a gazdaságpolitikáról és a külpolitikáról. Bár a külpolitika nálunk nem érdekel sok embert, de mivel Magyarország számos területen – például energetika – nem önellátó ország, nagyon rá van utalva a külkereskedelemre, a nemzetközi politika mozgásai nagyon is érintik. Országunk mindenkori miniszterelnökének jól kell ismernie a világpolitikát, az európai politikát meg még inkább. Aki ebben nem hisz, gondoljon arra, hogy Orbán Viktor a 2018-as parlamenti választás során külpolitikai témával – migránskérdés – verte meg az ellenzékét. Győzelmének persze nem ez volt az egyetlen oka, ismert, hogy a Fidesz eleve nehezített pályára állította az ellenzékét, de tartalmilag megbosszulta magát, hogy az akkori ellenzéki vezetők nem szenteltek figyelmet a világpolitika migrációval kapcsolatos témájának.

Mindezeket figyelembe véve, minimális az esélye, hogy Karácsony Gergely sikeres miniszterelnök lehessen. Az idő előtti bukásnak annál nagyobb. És akkor hova tud menni...?

Az eddigi eszmefuttatás nem mellesleg abból indult ki, hogy Karácsony megnyeri az előválasztást. És ha mégsem? A legújabb Medián-felmérés szerint Jakab Péter Jobbik-elnök már átvette a vezetést tőle. Persze lehet mondani erre, hogy még több hónap van hátra az előválasztás végéig, és hogy Karácsony hivatalosan még nem is nevezett be a versenybe, de azért… A fő esélyes még mindig Karácsony, de látszik, hogy nem veheti teljesen biztosra az előválasztási győzelmet, a fővárosi önkormányzat egyes cégeiben meglévő problémák is okozhatnak neki még kellemetlenséget. Ha Karácsony Gergely elveszíti az előválasztást, akkor ő lényegében egy bukott, lesajnált politikusként marad a városházán. Tekintélye meggyengül, a többi nagyobb koalíciós párt vérszemet kap, és azt fogja mondani, hogy a következő főpolgármester-választásnál már nem Karácsonyt támogatja, hanem elindul inkább ő… és a tekintélycsökkenést elszenvedett főpolgármester nehezebben tudja megtartani pozícióját. Könnyebben elveszítheti a főpolgármesterségét is.

Ellenben, ha Karácsony most nem indul el miniszterelnöknek, hanem marad főpolgármester, akkor egy majdani, új baloldali-liberális kormány kénytelen lesz figyelembe venni az ő kéréseit, pusztán amiatt, hogy Budapest első embere több százezer ember akaratából megválasztott politikus és az ország első számú településének a vezetője. Budapest főpolgármesterének van zsarolási potenciálja, jól mutatja, hogy Karácsony belengette, hogy megírja az atlétikai világbajnokság lemondásáról szóló levelet. Ha Karácsony főpolgármester marad, egy vele szövetséges kormánytól nagyobb eséllyel tud pluszpénzekhez jutni, és felépítheti magát sikeres főpolgármesterként akár több ciklus betöltésének esélyével. Ha 2022 után is marad az Orbán-kormány, akkor is lesz ideje Párbeszéd nevű pártjának vagy a Párbeszéd–MSZP-szövetség rendbetételére, az ellenzék átalakítására, és ha ezt a feladatot teljesíti, később is indulhat miniszterelnöknek. Pótolhatja addig az ismeretbéli hiányosságait is. De ha most nem bír ellenállni a miniszterelnöki pozíció delejes csábításának…

Ha Karácsony tehát a saját hosszabb távú jövőjét veszi figyelembe, akkor most nem akar miniszterelnök-jelölt lenni. Akkor viszont más lesz az – például a Jobbik elnöke, Jakab Péter vagy a DK részéről Dobrev Klára. A kormányoldal utóbbinak annyiban örülne, hogy gyurcsányozni/„gyurcsányné”-zni eddig is jól tudott. Dobrevnek emellett – amint azt a Medián kutatása mutatja – még azzal a nehézséggel is küszködnie kell, hogy az ellenzéki szavazótábor egésze elfogadja őt. Mind Dobrev, mind Jakab miniszterelnök-jelöltsége mellett szól ugyanakkor az, amelynek Karácsony híján van: ők az ellenzék erősebb pártjait képviselik.

A szerző politikai elemző

A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/18. számában jelent meg, április 30-án.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom