Elindult az új tanév minden általános és középiskolában, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, elkezdődött a szokásos számháború: van-e országos pedagógushiány, vagy nincs, illetve eleget költött-e a kormányzat a közoktatásra, vagy sem. A vitázó felek is ugyanazok, hiszen a helyzetet mindig rózsaszín szemüvegen át szemlélő kormányzattal, illetve az őket kiszolgáló hivatalokkal szemben ott áll a szakma, illetve az őket képviselő pedagógusszervezetek. És természetesen most is elbeszélnek egymás mellett, vagy nevezhetnénk akár a süketek párbeszédének is, ami évek óta folyik.
Hajnal Gabriella, az ország összes állami iskoláját fenntartó Klebelsberg Központ új vezetője például egyértelműen kijelentette, szó sincs országos pedagógushiányról – nyáron még kétezernél is több tanár vagy tanító álláshely volt betöltetlen, a szakember szerint csak természetes fluktuáció, ami ezekben a hónapokban mindig jelentkezik.
Csak halkan jegyzem meg, hogy a valóságban akár 4-5 ezer álláshely is üres lehet, hiszen a közigazgatási álláskeresőn csak teljes állású státuszra vonatkozhatnak a hirdetések, a részmunkaidősökre nem. Bár tavaly szeptemberre nem sikerült úrrá lenni a problémán, a kormányzat arról beszélt, hogy a tankerületek megoldották a a helyzetet: óraadókkal vagy túlórákkal.
Természetesen arra is volt válasza a KK első emberének, hogy Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének elnöke nemrég arra figyelmeztetett, hogy a tanárok fele 50 évesnél idősebb. Hajnal ezt megint csak riogatásnak tartja, sőt szerinte az elkövetkező hét évben biztosan nem várható, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magasabb létszámban lenne szükség utánpótlásra.
Ha az ember nem járna iskolák környékén, nem beszélne pedagógusokkal, illetve iskolaigazgatókkal, tényleg azt hihetnénk, az oktatás körül minden rendben. Ám a valóság – ami a kormányt nem nagyon érdekli – messze nem ez. Ugyan a tanulók egyelőre nem maradnak felügyelet nélkül, de vajon a tudásukat tekintve mennyit ér az, ha ének szakos tanítja a fizika törvényeire őket, mert jelenleg szinte lehetetlen matematika, fizika, kémia vagy informatika szakos tanárt találni, és nagyon sok helyen hiány van tanítóból, nyelvtanárokból is.
„Ez a rendszer már összeomlott" - Ki fog az óvodákban dolgozni?
A fizetés továbbra is alacsony, ráadásul egyre többet kell dolgozni az óvodákban.
Ugyanis a pedagógusdiplomát szerzők jelentős része sosem áll a katedrára – az utóbbi évek adatai szerint száz tanárhallgatóból 27 marad tartósan a pályán –, mert egyszerűen nem népszerű számukra az úgynevezett életpályamodell, illetve egy kezdő pedagógus bére még mindig nem versenyképes. Ráadásul a 2014-es választások után a tanári fizetések emelését már nem kötötték a minimálbér emelkedéséhez. Nahalka István oktatáskutató szerint a pedagógusok és a többi diplomás átlagbére között egyre nagyobb a különbség. És akkor még nem szóltunk a lassan elviselhetetlenül megnövekedett adminisztrációs terhekről, amelyek mind az energiát veszik el a legfontosabb feladatuktól, a tanítástól.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára örömmel jelentette be az induló tanév előtt, hogy elkészült az új nemzeti alaptanterv munkaváltozata, a végső verzió azonban függ majd a pedagógusok visszajelzésétől is, az anyagot ugyanis társadalmi vitára bocsátják. Hogy mikor, arról egyik pedagógusszervezet sem tud semmit, mert nagyobb titokban tartják, mint a Paks II. teljes bekerülési költségét (a cikk megírása után nyilvánosságra hozták a tervezetet – a szerk.). Ha lesz is belőle érdemi szakmai vita, az arra mindenképpen jó lehet, hogy hónapokig gumicsontot dobjon a pedagógusok elé, ezzel is elfedve a figyelmet az igazi gondokról. Például egyes igazgatói kinevezésekről, amelyeknél a politikailag megbízható kádereket hozzák helyzetbe.
Iskolaigazgató is csak fideszes lehet mostantól
Egyre több jel mutat arra, hogy az intézményvezetői pályáztatásokat a Fidesz a saját embereinek a helyzetbe hozására használja.
A számháborúnak koránt sincs vége. Idén több mint 500 iskolában zajlanak a felújítások, uszoda- és tornaterem-építések, illetve 24 milliárd forintos uniós támogatásból építenek ki korszerű, szélessávúinternet-hálózatot a közoktatási intézményekben. Az ígéretek 45 ezer laptopról és 24 ezer tabletről is szólnak, hamarosan a tantermekbe kerülnek, ötezer digitális projektorral és háromezer digitális táblával egyetemben. A fejlesztések csaknem 200 ezer általános és középiskolás diákot érintenek. Ha valóban így lesz, az tényleg előrelépés. Csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy a világháló és a különféle technikai eszközök nem helyettesíthetik az oktatás legfontosabb elemét: a pedagógust.
Amennyiben ha ilyen nagyszerű a helyzet, akkor arra is választ adhatnának az illetékesek, hogy az egyik rákospalotai iskolának miért azt válaszolta a KK, hogy a tanintézet bejáratánál felfedezett darázsfészek kiirtására nincs pénz, oldja meg az iskola vezetése a problémát saját hatáskörben. Lehet, hogy e téma feszegetésével mi is darázsfészekbe nyúltunk?
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
