Ha hihetünk a statisztikáknak – márpedig a hazánk rohamos gyarapodása és bámulatos fejlődését bizonygató kimutatásoknak a legcsekélyebb kételkedés nélkül hihetünk, nem úgy a liberális statisztikáknak, amelyek elfogultak, manipulatívak és destruktívak –, s nem mellékesen hihetünk a Magyar Idők tájékoztatásának – hát mi másnak hinnénk, ha nem a kormány legendásan tárgyilagos orgánumának, amely lapban mindenféle lovagok, vitézek, meg pesti srácok dolgoznak, akik akkor is igazat szólnak, ha lidércnyomásos lázálmaikban félrebeszélnek –, szóval, ha hitelt adhatunk ezeknek, akkor gyökeresen át kell értékelnünk mindazt, amit eddig a magyarországi szegénységről tudni véltünk.
Ugyanis a Magyar Idők 2018. október 18-ai száma címlapon hozza tudásunkra (s itt szó szerint idézzük az írást, nehogy bármi elsikkadjon) hogy „Egyre kevesebb a szegény hazánkban. Jelentősen csökkent a súlyos anyagi nélkülözéssel küzdők aránya Magyarországon 2016-ra az érintettek száma 2012 óta 1,3 millióval, 13,3 százalékkal csökkent. Ezzel mi értük el az EU által legutóbb vizsgált adatok szerint a legnagyobb javulást a 28 tagállam közül”.
Kiss-Rigó László, mint a Fidesz-propaganda frontembere | Magyar Hang
Vajon mit szól ehhez az egyházi felső vezetés? Jó volna tudni.
Ez a fantasztikus hír a 14. oldalon bővebb kifejtésre kerül, először foglalkozzunk a mindent elsöprő alapinformációval, miszerint 2012-höz képest 1,3 millióval kevesebben küszködnek a szegénységgel, s ez 13,3 százalékos csökkenést jelent. Végre pontos és hiteles ismeretek birtokába kerülünk a honi szegények számát illetően. Ugyanis holmi baloldaliak, liberálisok és egyéb gyűlölködők pofátlanul azt hazudják, hogy hazánkban négymillióan vannak a szegények, illetve a szegénységtől fenyegetettek. Aljas rágalom, hiszen ha a 2012-ben élő szegények 13,3 százaléka 1,3 millió millió fő, akkor az összes szegények száma közel 9,8 millió volt, de 2016-ban már csak 8,5 millióan voltak.
Ám örömünk e nagyszerű adat birtokában sem lehet felhőtlen, mert a 14. oldalon olvasható cikk ellentmond ennek. Ott a szerző először megerősíti, hogy 1,3 millió fővel, 13,3 százalékkal csökkent hazánkban a szegénység, és ezzel az EU tagállamai között élen járunk, majd azt fejtegeti, hogy 2012-ben még 2,7 millió szegény élt hazánkban, amely szám ugyancsak a legmagasabb volt az EU-ban, majd 2016-ra ez 13,3 százalékkal 1,4 millió főre csökkent, amivel szintén listavezetők vagyunk.
Amennyiben a hagyományos (nem unortodox) matematika szabályai szerint számolunk, a magyarországi szegények száma 48 százalékkal csökkent négy esztendő alatt, de ez az adat érezhetően nem érte el a szerző alkotói ingerküszöbét. Tovább bonyolítja – de részben egyszerűsíti – a helyzetet az illusztrációként szereplő diagram, amely az EU-ban a súlyos anyagi nélkülözéssel élők arányának változását mutatja, a teljes lakosság százalékában.
Sikerpropaganda, avagy itt van már a Kánaán | Magyar Hang
Kell ebből egy kis kikapcsolódás. Engem az áprilisi választás előtti hetek-hónapok szinte felüdítettek, amikor az egyhangú gyűlöletkeltés mellett a sikerpropaganda is megszólalt.
Abból kiderül, hogy 2012-ben a magyar lakosság 27,8 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözések között, amely 2016-ra 14,5 százalékra csökkent. A kettő különbsége lenne az a bizonyos 13,3, de nem százalék, hanem százalékpont, amely kifejezés használatát a szerző következetesen kerüli. Kétségtelen, ez a 13,3 százalékpont a legmagasabb érték az unió tagállamainak mutatói között, kár, hogy nem szól semmiről. Ugyanis nem hazánkban a legmagasabb a szegények száma és aránya, ahogy a csökkenés száma és aránya sem. Nem tudni, miként jutott arra az eredményre a szerző, hogy 2012-ben nálunk élt a legtöbb szegény. (2,7 millió fő, 27,8 százalék) Számos országban sokkal több szegény élt, mint nálunk, a legtöbb a 60 millió lakosú Olaszországban, 7,4 millió fő (12,3 százalék). A lakosság számához viszonyítva Bulgária vezetett 43 százalékkal (3,1 millió fő), mögötte Románia állt 29,8 százalékkal (6,4 millió fő), hazánk a kevéssé dicséretes harmadik helyre került.
2016-ra a hazai szegények száma 1,3 millióval csökkent, de ezzel a jelentős javulással sem mi visszük el a pálmát. Az Egyesült Királyságban 2,2 millióval, Romániában 2 millióval, Németországban 1,6 millióval lett kevesebb szegény a jelzett időszakban, de még a 48 százalékos fogyatkozást is felülmúlták némelyek. Lettországban 53 százalékkal lett kevesebb a nélkülöző, míg Máltán a szűkölködők 65 százalékának változott a helyzete pozitív irányba. Mi, magyarok semmilyen összevetésben nem végeztünk az élen, leszámítva a változás mértékét mutató százalékpontokat, de az a téma szempontjából tökéletesen irreleváns.
Bojkottáljuk a hazug konzultációt! - Orbán Viktor a semmit próbálja álcázni | Magyar Hang
A visszaküldés elegendő a rezsimnek, hogy folytathassa rossz családpolitikáját. A valódi családtámogatás kezdete, hogy a mostaninak véget vessünk.
Ugyanakkor hazánk az elmúlt években valóban jelentős eredményeket ért el a szegénység elleni küzdelemben. Ez, politikai elkötelezettségtől függetlenül örömteli és tiszteletre méltó teljesítmény. Ám a kormánypropaganda nem éri be ennyivel. A magyarokat legjobbnak, élenjárónak, győztesnek kell hirdetni, mert csak az méltó a jelenkori kormányhoz. Az eszközök lényegtelenek. Hiszen a harmadik kétharmados győzelem után olyan liberális cafrangok, mint igazság, tisztesség, józan ész stb. nem korlátozhatják a kormánypárti sajtót a diadaljelentések előállításában.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
