Akik figyelmesen követik az európai politika rezdüléseit, azok már biztosan találkoztak olyan eseménnyel, ahol a magyar választás lehetséges eredményeit elemzik. Merthogy ez igenis téma uniós berkekben, nem úgy, mint például a március utolsó hétvégéjén megtartott máltai választás. Magyarország ebből a szempontból sokkal fontosabb és ismertebb. Az Orbán-rezsim ellenzői alig várják, hogy megbukjon az illiberális koncepció, a Fidesz támogatói azt szeretnék, ha legalább egy állam hivatalosan is a belső ellenzéke lenne az EU-nak.
De vajon mi fog történni a magyar-EU kapcsolatokkal, ha a Fidesz marad kormányon? És miben lesz más a világ, ha az ellenzék nyer?
A Fidesz győzelme esetén feltételezhetően nem lesz 180 fokos, de még 90 fokos fordulat sem a magyar politikában. Megmarad a különutasság, ami politikai, jogi küzdelmeket jelent, növekvő költségvonzattal. Erősen kérdéses lesz a sorsa a helyreállítási alap összesen 5800 milliárd forintos magyar szeletének – ha a kormány nem hajlandó biztosítékokat adni a korrupciómentes közbeszerzésekre, akkor ennek a pénznek búcsút inthetünk. A hétéves költségvetésből Magyarországot megillető mintegy 9 ezer milliárd forintra már nagyobb eséllyel számíthat az ország, de tény, hogy az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az EU alaposabban ellenőrzi majd a kifizetéseket, és akár előzetesen is megtagadhatja a pénzek átutalását. Nem az egészet, csak azt a részét, ahol úgy vélik, hogy a jogállamisági keretek megsértése miatt az EU pénzügyi érdekei veszélybe kerülnek.
A magyar menekültpolitikát szimbolizáló határkerítés marad, csak éppen semmi értelme nem lesz. Az EU szigorúbbá teszi a déli határok védelmét, Magyarországra pedig most sem onnan jönnek a bajban lévő emberek. Óriási gondot jelent majd az energia kérdése, most úgy tűnik, hogy Magyarország az egyetlen ország, amely nem kényszerből, hanem azért vesz az oroszoktól gázt, mert tőlük akar vásárolni.
Ha a nagyobb távlatot nézzünk, Magyarország meg fog maradni az EU fekete bárányának. És immár többé-kevésbé egyedül, mert az orosz-ukrán háború kapcsán a lengyelek már a „jó fiú” szerepébe navigálták magukat. Minden jel szerint a visegrádi négyek pedig már csak papíron alkotnak erős szövetséget. A magyar-lengyel blokkon keletkezett repedések miatt korántsem biztos, hogy a hetes cikkely szerinti eljárásban a két ország kölcsönösen vétózza majd az esetleges büntetéseket. Az EU-ból kirúgni nem lehet senkit, de ezzel nagyjából azonos, sőt, megszégyenítő, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy korlátozzák Magyarország jogait az unión belül. Az EU-n kívül pedig egy kivéreztetett Oroszország mellett Magyarország minden szempontból kiszolgáltatottá válna.
Nézzük a másik lehetőséget! Ha Magyarország ellenzéki győzelem után csatlakozik az Európai Ügyészséghez, az garanciát is jelent: egyrészt arra, hogy Brüsszelnek nem lesznek további feltételei a pénzek kifizetésére, másrészt nem lesz olyan könnyű lopni. A magyar határkerítés – ha kell, ha nem – megmarad a helyén, a magyar menekültpolitika ugyanakkor megváltozik, ami minimális mértékben annyi lesz, hogy a határon is lehet menedékkérelmeket beadni, és nem kell emiatt elzarándokolni Belgrádba. Megindul az euróövezeti tagságot jelentő folyamat, amely a ciklus végére beérhet, mindez lényegesen javítaná Magyarország nemzetközi pénzpiaci megítélését. A jelenleg az orosz energiától függő ország számára rengeteg lehetőség nyílna meg arra, hogy leváljon erről a rendszerről.
Már csak az előbbiek miatt is Magyarországnak több lenne a szövetségese, akikkel értelmes politikai alkukat lehet kötni. Javulna az ország nemzetközi megítélésére is, ma ugyanis Nyugat-Európában nemcsak annyit tudnak Magyarországról, hogy „pálinka” meg „Balaton”, hanem azt is, hogy „Viktor Orbán”. És ez nem feltétlenül jó hír.
A választás egyszerű és gyors. A hatásai azonban sokáig tartanak.
