Egy hónapja olyan földrengéssorozat rázta meg Törökországot és Szíriát, amilyet majd egy évszázada nem láttak arrafelé. Ádáz küzdelem indult a túlélőkért, és a Recep Tayyip Erdogan vezette török kormányzatot már az első pillanattól azzal vádolták, nem reagált megfelelően az eseményekre. De valóban így volt-e? Mit gondol a török közvélemény? Vajon az események mennyire befolyásolják a május 14-én megrendezendő törökországi elnök- és parlamenti választásokat? Megroppanthatja-e Erdogan immár több mint két évtizedes rendszerét a földrengés? Mi történne, ha az eltérő politikai erők alkotta törvényhozás egy „erős” államfővel kellene, hogy „együttműködjön”? Mi okozza a rekordméretű inflációt Törökországban? Milyenek a gazdasági kilátások? Kiválthat-e új migrációs hullámot a földrengéssorozat? Ezekről beszélget Balogh Roland kollégánk Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökországgal foglalkozó, ott gyakran megforduló tudományos munkatársával.
Az e heti brüsszeli percekben pedig az uniós források körüli újabb huzavonáról, illetve a mesterséges intelligenciák, okosprogramok EU-s szabályozásáról, annak folyamatáról beszélgettünk tudósítónkkal, Arató Lászlóval.
A külpolitikai műsorunk eleinte mindenki számára elérhető, a későbbiekben pedig előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
