Hogy Tel Aviv vagy Jeruzsálem Izrael fővárosa, elvben Izraelen kívül senkit sem kellene különösebben érdekeljen. De Palesztina miatt ez mégis igen sarkalatos kérdés. Azzal, hogy az Egyesült Államok még Trump elnök alatt Jeruzsálembe tette át nagykövetségét, jelentős diplomáciai állásfoglalást tett. Többek között Magyarország és néhány másik uniós tagállam – így Csehország és Szlovákia – is hasonlót tervez. Mi köze mindennek ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP-nek ilyen jók a kapcsolatai a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánnyal? Pálfordulás-e a magyar kormánypártok elmúlt években tapasztalt nagy Izrael-barátsága? Egyáltalán honnan jön? Vajon mi történne, ha Jeruzsálembe költözne a magyar nagykövetség? Van-e közös uniós álláspont a kérdésben, és az mennyire kötelező érvényű? Egyáltalán, mi a státusa Jeruzsálemnek? A palesztinok elérhetnék-e, hogy az amerikaiakat kötelezzék diplomáciai képviseletük elköltöztetésére a szent városból? Ezekről beszélgetett Balogh Roland külpolitikai újságírónk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal Reptér című háttérműsorunkban.
Az e heti brüsszeli percekben pedig az uniós közvetítéssel zajló szerb-koszovói tárgyalássorozat legújabb fejleményeiről beszélgettünk brüsszeli tudósítónkkal, Arató Lászlóval.
Külpolitikai műsorunk most még mindenki számára elérhető, a későbbiekben csak előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
