Kocsis Máté „őszintén beszélt” a látványos kudarcáról

Kocsis Máté „őszintén beszélt” a látványos kudarcáról

Kocsis Máté a budapesti MVM Dome-ban, a kézilabda Eb fő helyszínén (Fotó: Kocsis Máté Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az elmúlt tíz évben összesen 196 milliárd forinthoz jutottak a társaságiadó-kedvezmény (tao) rendszerének köszönhetően a hazai kézilabda szervezetek – írta meg tavaly novemberben a Vg.hu. A sportágba áramló támogatásokat alaposan megdobta a kormány, amikor 128 milliárd forintot költöttek el három csarnok építésére és egy felújítására. A létesítmények a Szlovákiával közösen rendezett 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra készültek, a rendezvényt nem titkoltan a kézilabda és azon keresztül a saját ünnepének szánta az állam, a valóság azonban keresztülhúzta a számításaikat. Mind a játék, mind a szervezés szempontjából kudarcosnak bizonyult a komoly összegeket megmozgató rendezvény.

Mint ismert, a magyar válogatott hazai pályán, a 20 ezer néző befogadására alkalmas népligeti MVM Dome nevű csarnokban két vereséggel – Hollandiával és Izlanddal szemben – és a tartalékos Portugália elleni szoros győzelemmel már az első körben búcsúzott a kontinenstornától, és végül a 15. helyen zárt. A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) ennél sokkal jobb eredményt várt – a legjobb nyolc közé jutást jelölték meg minimális célként – a sportsajtó pedig még ennél is előrébb remélte a csapatot, de még egy neves dán szakértő is azt is jósolta, hogy a döntőig menetel a válogatott. A kudarc azért is fájó, mert a válogatott a tavaly év eleji világbajnokságon kiválóan szerepelt, 5. helyen zárták a tornát, és egy kis szerencsével előrébb is végezhettek volna. Budapesten sem a mutatott játék, sem az eredmény nem közelítette meg a 2021-es szereplést.

A sportágba pumpált százmilliárdok – a labdarúgás után a kézilabdára ment a legtöbb állami támogatás – láttán nem tűnt túlzásnak az a szakmai és szurkolói elvárás, hogy a magyar válogatott a szűken vett európai elitbe kerüljön. A sportot stratégiai ágazattá minősítő kormány az anyagiakon túl a kinevezésekkel is egyértelművé tette, hogy miként tekint a kézilabdára. A korábban a női és a férfi válogatottat is irányító edző, Mocsai Lajos sportpolitikai karrierje meredeken emelkedett a NER-ben. A tréner előbb a Testnevelési Egyetem (TE), majd a rektori konferencia élére ültették, végül az alapítványba mentett TE kuratóriumi elnöke lett. Emellett szakmai igazgatóként ő felügyeli az utánpótlás legfontosabb bázisát, a Nemzeti Kézilabda Akadémiát (NEKA), amelynek ügyvezetője a fia, Mocsai Tamás.

A sportág jelentőségét jelzi az is, hogy a NER mára szinte teljesen bekebelezte a kézilabdát, a szövetség elnöki posztjától – Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője irányítja a szervezetet – kezdve a klubcsapatokig minden zsebben van. Amíg azonban a Győr és a Ferencváros a nőknél, illetve a Veszprém és a Szeged a férfiaknál a szűk európai elithez tartozik, addig a válogatottak teljesítménye eddig minden erőfeszítés ellenére is messze elmaradt a várakozásoktól.

Az anyagi és személyi feltételek adottnak tűnnek, mégsem lehet büszke a nemzeti csapatok eredménysorára az MKSZ, annál is kevésbé, mert az elmúlt évtizedben úgy tűnt, a kapkodás és a rossz döntések rendre felülírják a koncepciózus építkezést. Női vonalon a norvég Karl Erik Bøhn 2014-ben bekövetkezett halála óta – a rákban elhunyt trénerrel sikerült utoljára dobogóra állni – hatszor változott a szövetségi kapitány(ok) személye, igazán ütőképes csapatot azonban egyik mester sem tudott összerakni. Pedig leigazolták a klubjaival – köztük a Győrrel – verhetetlen spanyol Ambros Martint (a Fradi edzőjével, Elek Gáborral közösen), és a korábban szintén sikert sikerre halmozó dán Kim Rasmussent is – eredménytelenül. Utóbbi kudarca volt talán a legfájóbb, hiszen menesztése után bírósághoz fordult, és első fokon meg is nyerte az MKSZ ellen indított pert (mivel a magyar szövetség fellebbezett, az ügy tovább folytatódik).

A férfiaknál sem volt sokkal derűsebb a helyzet. A később a hazai kézilabda-, majd a teljes sportélet egyik legfontosabb szereplőjévé előléptetett Mocsai Lajossal a 2012-es londoni olimpián – hatalmas bravúrt végrehajtva – a negyedik helyen végzett a válogatott, azt követően azonban csúnya bukások jellemezték a szakágat. Nem segített a helyzeten a játékosként és edzőként is világklasszis spanyol Talant Dujsebajev, a szintén spanyol Xavi Sabaté, illetve a svéd legenda, Ljubomir Vranjes érkezése sem. Hiába költött el a szövetség tekintélyes vagyont a sztáredzőkre, a tavalyi negyeddöntős szereplést leszámítva a nemzetközi tornákon – Eb-n és vb-n – a hetedik hely volt a legjobb eredmény, a legutóbbi két olimpiáról pedig lemaradt a csapat.

Gulyás István 2019-es kinevezésén sokan meglepődtek, a játékosként kiemelkedő, ám edzőként korábban kevésbé sikeres szövetségi kapitány azonban rácáfolt a szkeptikusokra, irányításával a főként fiatalokra épített válogatott ígéretes játékot mutatott már a 2020-as Eb-n is – még ha az utolsó meccsekre el is fogyott a szufla –, a tavalyi vb-ről pedig már esett szó. Hallani persze olyan – nem hivatalos – szakmai véleményeket is, hogy a látványos fejlődés sokkal inkább a másodedzőnek, a spanyol Chema Rodrigueznek köszönhető.

Ami azonban tavaly működött, idén látványos kudarcba fulladt. Várható volt, hogy a (le)szereplést az Európa-bajnokság végéig nem kommentálja az MKSZ, Kocsis Máté azonban kedden megtörte a hallgatást. A politikus előbb a (kormányközeli) Sportrádió műsorában, majd a (kormányközeli) Scruton kávézóban, zártkörű sajtóbeszélgetésen elemezte a magyar válogatott szereplését.

A Mandiner tudósítása szerint Kocsis Máté „őszintén és kritikusan” beszélt a problémákról, amelyek a válogatott gyors kieséséhez vezettek. – A probléma sokkal összetettebb, mint gondoljuk, hiszen ez a sportág nagyon sok vitától terhelt. A fiúk a szívüket, a lelküket kitették a pályára, és meggyőződésem, hogy a szakmai stáb is mindent megtett a sikeres szereplés érdekében. De valami mégis hibádzott, hiszen a számok nem hazudnak – tapintott a lényegre a szövetség elnöke. Hozzátette: „nem elég akarni, hogy a kontinens élvonalába kerüljünk, aki a világelit tagja akar lenni, annak világszínvonalú munkát kell végeznie”.

– Ez a válogatott tényleg mindent megkapott, de felmerülnek bizonyos kérdések. A szakmai stáb miért nem igényelte a mentális segítséget, pszichológus miért nem dolgozott a csapattal? S miért nem volt arra sem igény, hogy az MVM Dome-ot úgymond belakja a csapat? Hiszen előzetesen egyetlen edzés sem zajlott a helyszínen. De bármilyen fájó is a kudarc, azt mondom: indulatból nem szabad döntéseket hozni. Úgyis mindenki a mi fejünket követeli: a sportvilág Nagy Lászlóét, a politika az enyémet!

Az okokról – a cikk szerint – nem esett több szó, vagyis Kocsis Máté arra nem adott magyarázatot, hogy miként fordulhatott elő mindaz, amit problémaként említett. És az sem derült ki, hogy amíg tavaly remekül működött együtt a Gulyás István – Chema Rodriguez duó, kiegészülve a csapatmenedzser Nagy Lászlóval, idén miért „nem volt meg köztük az összhang” (ahogy arról az eseményen Juhász István, a szövetség szakmai bizottságának elnöke beszélt). Ahogy azt sem elemezték, hogy a sportágba öntött százmilliárdok és az építkezésekre fordított szintén hatalmas mennyiségű közpénz vajon megfelelően hasznosult-e.

Személyi felelősségről a szövetség képviselői nem beszéltek, a hivatalos elemzést – ahogy a női válogatott a tavaly decemberi világbajnokságon mutatott, szintén csalódást keltő játékát – a kontinenstorna utánra ígérték, az azonban kiderül, hogy a két szakmai alelnököt, Pálinger Katalint és Nagy Lászlót az értékelésig felfüggesztették.

A járvány természetesen még átírhatja a magyarázatokat, a vírus miatt ugyanis lassan értelmét veszti az Európa-bajnokság. Eddig jóval több mint 100 játékos és stábtag fertőződött meg, a végső győzelemre is esélyes németek szinte az egész csapatukat kénytelenek voltak lecserélni, amivel le is mondhattak a jó szereplés reményéről. De a mieinket legyőző hollandokat, Portugáliát, Horvátországot, Svédországot, Szerbiát, Montenegrót, Franciaországot és Izlandot is kellemetlenül érintette az omikron variáns gyors terjedése.

Több játékos és stábtag panaszkodott a szervezésre, elsőként a franciák kifogásolták, hogy a szállodában nem különítették el őket a többi vendégtől, holott az Eb előtt otthon hetekig buborékban éltek a játékosok. Emlékezetes, a panaszt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 13-i kormányinfón a franciák „gyarmattartó arroganciájának” tulajdonította. Később azonban olyan ismert „gyarmattartó” országok játékosai és sportvezetői is keményen kritizálták a szervezést, mint Izland, Szerbia, Horvátország, Montenegró és Svédország. A francia sajtó sem engedte el a témát, a Le Monde az olimpiai bajnok kapust, Vincent Gérard-t idézve arról írt, hogy a kézilabda-Eb komolytalanná vált.

A szervezés tehát számos ide érkezett csapat értékelése szerint lassan eléri a magyar válogatott pályán mutatott teljesítményét. Ez persze összetett probléma, hiszen az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) is sokat tett azért, hogy a vírust ne lehessen kordában tartani, de ettől még tény, hogy a tömeges fertőzés miatt a kontinenstorna minden idők egyik legabszurdabb és legfeleslegesebb sportrendezvényeként marad emlékezetes. Kocsis Mátét idézve, a számok nem hazudnak.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg