A 2024-es párizsi olimpia sokáig emlékezetes marad, ez már most egészen biztos. Nemcsak a megnyitóünnepség (és az arra érkezett kritikák miatt), s nemcsak a kiváló sportteljesítmények miatt, hanem amiatt is, mert a női ökölvívás eseményeit parázsló viták kísérték. A vitatott nemű Imane Khelif körüli botrány még nem csitult el, és a hazai ökölvívó szövetség háza táján is rendezetlenek a viszonyok. Információink szerint olyan szinten volt rossz az olimpiai felkészülés, hogy a két ötödik hely szinte már csodának számít.
Ha Imane Khelif elbukja a döntő mérkőzést, talán megnyugodtak volna a kedélyek; így viszont, hogy nyert, hiába állítja ő, az algériai olimpiai bizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is (IOC, magyarul NOB), hogy nőként nyert, a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) által gerjesztett botrány még sokáig fogja nemcsak az ökölvívás sportágat, de a közbeszédet is táplálni. (Közben több sajtóbeszámoló szerint elsősorban Oroszország állhat az olimpiát lejáratni próbáló szándékok mögött.) Itt jegyeznénk meg, hogy bár Khelifről feltételezik, hogy interszexuális, vagy, hogy férfiakéra jellemzően magas a tesztoszteron-szintje, jelenleg semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre ezen állítások alátámasztására: a 2023-as világbajnokságon elvégzett tesztek eredményét ugyanis az IBA eddig nem hozta nyilvánosságra.
Két nemzetközi szervezet kereszttüzében
Az biztos, hogy a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság évek óta vitában áll egymással, 2023-ban a NOB az olimpiai mozgalomból is kizárta az ökölvívókat (azaz a világszövetségek közül egyedül nekik nem engedik meg, hogy felügyeljék saját szakáguk olimpiai küzdelmeit), miután éveken át rendszeresek voltak az ökölvívó szövetséggel szembeni korrupciós vádak. Az IBA 2017-ben még az Egyesült Államok szankciós listájára is felkerült, mivel anyagi támogatást nyújtott egy hírhedt délázsiai bűnszövetkezetnek. A megtépázott tekintélyű és anyagi gondokkal küszködő szervezet irányítását 2020-ban az orosz Umar Kremljov vette át, akit a Lakmusz portál „Putyinhoz közelálló üzletember”-nek nevez, és úgy fogalmaz, hogy a szervezet „a Kreml külpolitikai céljait segíti a sportdiplomácia eszközeivel”. (A neve egyébként eredetileg a tádzsikos hangzású Luftulojev, amit oroszosra változtatott, talán amiatt is, mert fiatal éveiben zsarolásért és testi sértésért is elítélték.)
Kremljov érkezésével a szervezet nevet, arculatot és főleg szponzort váltott: az orosz állami Gazprom olajipari cég vált a szövetség legfőbb támogatójává. Igen ám, de közben Oroszország megtámadta Ukrajnát, így az olimpiai sportágak közül egyedüliként orosz vezetésű szervezet az eddigiekhez képest is még kevésbé lett szalonképes az olimpiai bizottság szemében. A NOB a háború kezdetekor kitiltotta Oroszországot és Fehéroroszországot az olimpiai versenyekről, később ezt bizonyos feltételek mellett mégis megengedte (többek között, ha a sportolók nem támogatják aktívan a háborút). Eközben az IBA a NOB-bal való kényszerű szakítás óta folyamatosan támadja az olimpiai bizottságot, gyakorlatilag az orosz érdekek védelmezőjeként szerepel elsősorban, és ennek a „kulturális hadviselésnek” része az is, hogy bejelentették: minden érmes sportolónak pénzjutalmat fognak adni. Az Imane Khaliftől kikapó Angela Carininek például 50 ezer dolláros felajánlást tettek, mintha ezüstérmet szerzett volna az olasz ökölvívónő.
Hullámvasúton a hazai ökölvívás
Nem csak a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség ilyen gáláns az Imane Khalif ellen vesztő sportolókkal szemben: a Magyar Ökölvívó Szakszövetség is bejelentette, az első olimpiáján végül 5. helyen végzett Hámori Luca számára olyan olimpiai jutalmat állapít meg, mintha a 3. helyen végzett volna. Ez nem várt feszültséghez vezetett az ökölvívó közösségen belül: a szintén 5. helyen végzett Kovács Richárd hangot is adott elégedetlenségének, nem azt kifogásolva, hogy Hámori Luca miért kap az előzeteshez képest nagyobb jutalmat, hanem azt, hogy miért kivételeznek vele; hangsúlyozva, hogy nem a pénz érdekli, hanem igazságtalannak érzi a döntést, miközben ő is „egész életét feltette az olimpiára” és arra, hogy „a nemzetét képviselje”, otthagyva állását a sikeres felkészülés érdekében.
A lapunknak pár nappal ezelőtt nyilatkozó Dömsödi Renáta kétszeres profi ökölvívó bajnok a közösségi oldalára feltöltött újabb videójában rendszerszintű problémákról beszélt ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozta, ő sem azt tartja problémásnak, hogy Hámori Luca nagyobb összeget kap, mert szerinte is teljes mértékben megérdemli. De kifogásolta, hogy egyfelől akkor Kovács Richárdnak ez az összeg miért nem jár, másfelől, hogy ki hozta meg ezt a döntést, milyen alapon, milyen költségvetésből – a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek ugyanis ebben a pillanatban nemcsak elnöke sincs, de 2024-re érvényes elfogadott költségvetése sem – állítása szerint.
Az ökölvívó szövetség helyzetét Dömsödi „hullámvasút”-nak aposztrofálta, miszerint, Erdei Zsolt elnöksége alatt hatalmas mínuszba került a szervezet, ezt a problémát a kormánypárti országgyűlési képviselő, Bajkai István hozta helyre, ő állította talpra a szövetséget. Ellenben ő megbetegedett, lemondott és nem sokkal később el is hunyt. Kurtucz Csabát választották meg helyére, de aztán egy év után lemondott ő és a teljes elnökség is. Mint a Sportal megírta, a Kurtucz-cal harcban álló elnökség tagjai ekkor beadványt juttattak el az ügyészséghez, amelyben hűtlen kezelésre, sikkasztásra és költségvetési csalásra utaltak. Az ügyészség júliusi közlése szerint a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, de gyanúsított nincs.
Dömsödi Renáta a videójában a következő kérdésekkel fordult az ökölvívó szövetség felé: a háromfős irányító testületből ki hozta vagy kik hozták meg azt a döntést, hogy Hámori Luca jutalmát megemelik; milyen keretből kerül ez majd kifizetésre? (Ezeket a kérdéseket a szövetségnek mi is feltettük, azzal a kiegészítéssel, hogy hol található meg a 2024. évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve; amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.) Még egy fontos kérdéssel fordult Dömsödi a szövetség felé: amennyiben biztos a szövetség abban, hogy Imane Khelif nő, akkor miért biztosítanak Hámori Lucának extra jutalmat, ha meg biztosak abban, hogy Imane Khelif férfi, akkor meg miért nem tettek meg mindent még a verseny kezdete előtt, hogy ez kiderüljön, miért engedték be a ringbe a magyar versenyzőnőt egyáltalán?
A sportágra közelről rálátó forrásaink szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Olyan szinten volt rossz az olimpiai felkészülés, hogy a két ötödik hely szinte már csodának számít, annyira rendezetlenek a hazai szövetség háza táján a viszonyok. Az ökölvívó szövetség Erdei Zsolt elnöksége idején indult el lefelé a lejtőn; a korábbi olimpiai bajnokról állítják, hogy rendes, jólelkű ember, sőt, jóhiszemű: a vezetése alatt azért került mínuszba a szövetség anyagilag, mert megvezették munkatársai, emiatt kellett a szervezetet az „államnak kihúznia a gödörből”, így lett Bajkai a szövetség elnöke. Utódja, Kurtucz Csaba vezetése alatt forrásaink szerint jelentősen átalakult a szövetség gazdálkodása. Míg korábban az állami támogatás nagyobbik részét a szövetség továbbította a tagszervezeteknek, és csak kisebbik részéből finanszírozta magát, az ő irányítása alatt a szervezet a költségvetési források nagyobbik részét felélte. Így az egyesületek felé csak lecsökkentett támogatást nyújtott, ezáltal pedig hozzájárult az ökölvívás utánpótlás-nevelő műhelyeinek ellehetetlenüléséhez, és a versenyekre való felkészülést is megnehezítette.
„Szabálytalan, gusztustalan, törvénytelen” a működés
A Kutrucz-féle elnökség 2023-ban lemondott, helyükre egy háromfős irányító testületet választottak a botrányos hangulatú (és, állítják forrásaink, alapszabály-ellenesen összehívott és levezetett) közgyűlésen. (A Sportal és az Index is írtak erről a közgyűlésről). Akkor egy évre szóló mandátummal Rácz Attilát – aki Bajkai István elnöksége alatt a szövetség gazdasági igazgatója volt –, Berkó Lajost, a sportért felelős államtitkárság kabinetfőnökét (akivel szemben így összeférhetetlenségi kérdések merülnek fel) és Juhász Rolandot, az ökölvívó szövetség bíróküldőjét választották meg ebbe az irányító testületbe. Juhász Rolanddal kapcsolatban azt írta korábban a Boxtv ökölvívó portál, hogy a botrányos 2016-os Rio de Janeiro-i olimpián tevékenykedő 36 bokszbíró egyike sem vehetett részt a tokiói olimpián (Juhász volt az egyik bíró), a Magyar Hírlap 2021-es, bírói csalásokról szóló cikke is megemlítette vele kapcsolatban, hogy a 2016-os olimpia óta nem foglalkoztatta a nemzetközi szövetség. Forrásaink szerint Juhász több hónapja nem vesz részt a testület munkájában, egészségi okokból kifolyólag. Az irányító testület már csak emiatt is törvénytelenül, továbbá teljes mértékben átláthatatlanul működik, állítják forrásaink, akik közül csak Kassai László ügyvéd, egykori elnökségi tag vállalta a nevét. Forrásaink állítják, nincsen az irányító testület és a tagszervezetek között kommunikáció, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, nem válaszol a szövetségből senki a megkeresésekre. (Az átláthatóság hiányára azt tudjuk mi is felhozni, hogy cikkünk megjelenésének idejében még elérhető archív oldalon továbbra is Kurtucz Csaba van a szövetség elnökeként megnevezve.)
Mérhetetlenül megalázó a helyzet, mondta lapunknak Kassai László. Egy másik, névtelenséget kérő forrásunk szerint pedig az ökölvívó szövetség erkölcsileg még a szocializmus idején sem volt ilyen mélyen, mint most. Állítja, megfélemlítik az egyesületeket, „szabálytalan, gusztustalan, törvénytelen” a működés. Edzőtáborokat fújnak le, miközben az álláshalmozó vezetők milliós fizetéseket vesznek fel minden hónapban. Ezek a vezetők döntéseik indoklása során mindig a nagypolitikára hivatkoznak – arra, hogy vagy így lesz, és lesz pénz, vagy nem úgy lesz, és nem jön felülről pénz. Ám forrásaink közül többen is kétségbe vonták, hogy ez így igaz lenne-e. Minthogy pénz most sincs (emiatt nem tudni, hogy a Hámori Lucának beígért jutalom milyen forrásból lesz kifizetve), forrásaink egyetértenek abban, hogy amint lejár az ügyvivői testület megbízatása, olyan új elnökséget fognak a közgyűlésen választani, amelyikben a jelenlegi ügyvivőknek nem lesz helyük. (Az ügyvivő testülettől a Sportal több mint fél éven át próbált válaszokat szerezni, többek között a fizetésükről, sikertelenül.)
Egy új vezetésre márpedig szükség van: 2023-ban létrejött a World Boxing nevű szövetség (nem összekeverendő a profi World Boxing Organizationnal, World Boxing Associationnal és World Boxing Federationnal), amelynek jelenleg 37 tagszervezete van, és amelyik kimondottan azzal a céllal alakult meg, hogy átvegye az IBA helyét, mint a NOB által elismert partnerszervezet. Forrásunk szerint a magyar szövetségnek is mihamarabb át kellene lépnie ebbe a szervezetbe, mivel szinte biztos, hogy amint elegendő szövetség csatlakozik, az olimpiai bizottság együttműködést fog velük kötni. Ha nem lépünk időben, nem lesz egyetlen magyar szakember sem pozícióban az új szervezetben, ami miatt a magyar versenyzőket a későbbi rendezvényeken hátrány érheti.
