A Khelif-ügy elemzése: Biológiai kérdések és szabályozási hiányosságok a női bokszban

A Khelif-ügy elemzése: Biológiai kérdések és szabályozási hiányosságok a női bokszban

Az algériai Imane Helif (j), miután az olasz Angela Carini (b) feladta a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében vívott mérkőzést az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták. (MTI/AP/John Locher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csütörtök reggel hatalmas botrány tört ki a sport világában, amikor Imane Khelif algériai ökölvívó olimpiai nyolcaddöntős ellenfele 40 másodperc után feladta a küzdelmet, kezet sem fogott, és igazságtalannak nevezte a helyzetet. A feszültség hátterében Khelif tavalyi kizárása áll, amikor a nemzetközi bokszszövetség (IBA) magas tesztoszteronszintje miatt tiltotta ki a női boksz világbajnokságról. Ennek ellenére a NOB engedélyezte Khelif olimpiai szereplését. Az ügy körüli bizonytalanság és a nemi identitás kérdései pedig egyre nagyobb feszültséget keltenek az olimpia körül, ezért sportorvossal és biológus szakértőkkel vizsgáltuk az ügy hátterét.

„A legvalószínűbb, hogy Khelif biológiai neme férfi, de addig semmit nem lehet kizárni, amíg nincs nyilvánosságra hozott teljes körű vizsgálat az ügyben. Fogalmunk sincs például arról, hogy a kötelező nőgyógyászati vizsgálatok során mit állapítottak meg a biológiai nemével kapcsolatban” – mondja Bakanek György nőgyógyász és sportorvos a Magyar Hangnak az esetről. A tisztánlátás érdekében érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit jelent, ha egy ember szervezetében XY kromoszómát mutatnak ki, és milyen esetleges genetikai rendellenességek húzódhatnak meg a háttérben. „Az emberben az Y kromoszóma indítja be a férfi nemi differenciációt, vagyis a férfiakra jellemző testi bélyegek kialakulását. Ha az ember sejtjeiben jelen van az Y kromoszóma, akkor megemelkedik a tesztoszteronszintje, ami a felelős a legtöbb férfi jellegzetesség kialakulásáért, az izomerőtől, a testszőrzet dúsulásán át a mély hangig. Az Y kromoszóma továbbá felvértezi a testet a nagyobb erőkifejtésre, tehát ha az ökölvívó szervezetében valóban megtalálható ez, akkor mindenképpen előnnyel indul a ringben női társaival szemben, akik jellemzően „csak” XX kromoszómával rendelkeznek” – magyarázza Bakanek György.

A nőgyógyász, sportorvos szerint súlyos probléma az, hogy nincs egységes nemzetközi egyezmény arra vonatkozóan, mi a teendő, ha valakinél felmerül a gyanú, hogy más nemű csapatban versenyez, mint amit a biológiai neme indokolna. A másik pedig az, hogy Imane Khelif algériai ökölvívó esetében az állítólagos XY nemi kromoszómapárosról az IBA elnökének állításán kívül eddig semmiféle bizonyíték nem került nyilvánosságra. – Ritkább esetekben ugyanis előfordulhat az is, hogy tesztoszteront termelő tumor van az illető szervezetében, vagy valamilyen formában kívülről juttatták be a hormont – mutat rá Bakanek.

Ritka esetek

A nemzetközi sajtóban felmerült a gyanú, hogy a sportoló úgynevezett DSD szindrómában szenved. A szexuális fejlődés különbségei (Differences of Sexual Development, DSD) ritka állapotok egyik csoportját jelentik, amelyek géneket, hormonokat és reproduktív szerveket érintenek. Néhány ember, aki DSD-vel él, nőként nevelkedik, de XY nemi kromoszómákkal rendelkezik, vérük tesztoszteronszintje a férfiak tartományában van, és képesek felhasználni a testükben keringő tesztoszteront.

Bizonyos, rendkívül ritka esetekben előfordulhat, hogy egy anatómiailag nőként fejlődött személy nemi kromoszómái között is található Y kromoszóma. Ilyen például a Swyer-szindróma. Az ebben érintett egyének normális vaginával rendelkeznek, azonban másodlagos nemi szerveik gyakran fejletlenek, és kezelés nélkül a női pubertás is elmaradhat. A rendellenességek jelentős része az SRY gén mutációján vagy károsodásán alapul. Ez a gén felelős a férfi nemi jellegek kialakulásáért. Bizonyos esetekben, még ha az illető XY kromoszómákkal rendelkezik is, az Y kromoszóma nem képes elindítani a férfi anatómiai jellegzetességek fejlődését, mivel a hibás SRY gén terméke nem tudja megfelelően közvetíteni a szükséges parancsokat – hívja fel a figyelmet egy lapunk által megkérdezett biológus. 

Gianluca Aimaretti, az olasz nőgyógyásztársaság elnöke a Gazette dello Sportnak elmondta, hogy nagyon ritka esetben előfordulhat hermafroditizmus is, amikor egy személyben egyszerre vannak jelen női és férfi nemi jellegek. Emellett vannak nők, akik hiperandrogenizmusban szenvednek, vagyis bár biológiai értelemben nők, a férfi nemi hormonok túlzott mennyiségben termelődnek a szervezetükben. Ez bizonyos esetekben a policisztáspetefészek-szindrómában szenvedő nőknél is előfordulhat. Ennek fordítottja, amikor a személy biológiai értelemben férfi, de a szervezete valamiért nem érzékeny eléggé a termelődő férfi nemi hormonokra, és ezért részben női jellegzetességek alakulnak ki nála. Ugyanakkor a nőgyógyász is hangsúlyozta, hogy nem ismeri az illető vizsgálati eredményeit, így csak a elméleti lehetőségeket sorolta fel.

Harc a nemzetközi szervezetek között

Emlékezetes, hogy tavaly Khelifet néhány órával az aranyérmes mérkőzése előtt kizárták Újdelhiben a női boksz világbajnokságról, míg Tajvan kétszeres világbajnoka, Lin elvesztette bronzérmét, miután ő sem felelt meg a nemi kritériumoknak. De akkor miért engedélyezett számukra az olimpiai részvétel? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly júniusban megfosztotta az IBA-t a boksz világszintű irányító testületi státuszától a kormányzás, a pénzügyek és az etikai kérdések terén végrehajtott reformok elmaradása miatt. Ezért a párizsi játékokon, akárcsak a tokiói olimpián, a NOB vezeti a bokszversenyt, és a női versenyben a DSD-vel és nemi sokféleséggel rendelkező sportolók bevonására vonatkozó szabályai érvényesek. A legújabb, 2021-ben kiadott NOB iránymutatások szerint az ilyen esetekben az inklúziónak kell az alapértelmezettnek lennie, és a sportolókat csak akkor szabad kizárni a női versenyből, ha egyértelműen igazolhatóak a méltányossági vagy biztonsági kérdések.

Mindenesetre a magyar bokszoló, Hámori Luca szombaton délután fél 6-kor megmérkőzik Khelif ellen, és esze ágában sincs megfutamodni. Hámori korábban úgy nyilatkozott Khelifről, hogy akik engedték elindulni, biztosan meggyőződtek róla, hogy nő. Nagy erővel készül a szombati összecsapásra, és elmondása szerint a Khelif biológiai nemével kapcsolatban felmerült kérdőjelek csak még értékesebbé tennék a győzelmét.

A Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) közleményben jelentette be, hogy hivatalos tiltakozást nyújt be a Magyar és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, amiért Hámori Lucának a párizsi olimpián a 66 kilós súlycsoport negyeddöntőjében a tavalyi világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárt algériai Imane Khelif ellen kell ringbe lépnie. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is reagált az ügyre: jelenleg azt vizsgálják, milyen eszközökkel tudják védeni Hámori Luca jogait, és hangsúlyozzák, hogy szükség van olyan szabályokra, amelyek biztosítják, hogy a női mezőnyben kizárólag nők versenyezzenek.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Khelif 2021-ben már versenyzett Magyarországon, részt vett ugyanis a 65. Bocskai István Nemzetközi Ökölvívó Emlékversenyen. A debreceni versenyen egyik ellenfele Pribojszki Kata volt, aki vesztett az algériai ellen. A Sportal.hu megtalálta a meccs videóját: