Néhányan megírták már Áldásy Ignác történetét. Mármint azt a viszonylag keveset, amit tudni lehet. Krúdynak egy regényébe is belekerült. A rejtély ettől még nem lett kevesebb.
LCs
A hatalom büszkesége, a politikai termékké silányított szuverenitás fontosabb lehet akár egyetlen megmenthető életnél, tehermentesített orvosnál, ápolónál?
Miután az alagút eszement terve a kormányzati szándék ellenére fényt kapott, nem volt más út, mint kármentésként kimenekülni belőle.
Eljutottunk odáig, hogy a kormánykritikus véleménynyilvánítás egzisztenciális kockázatot is jelenthet.
Nem tudok nem szimbólumot látni abban, hogy a demokrácia eljövetelét jelentő 1990-es választás után egy évvel már sem Csengey Dénes, sem Krassó György nem volt az élők sorában.
Nem tudni, miféle fordulatokat vesz még a járvány elleni küzdelem, de egy év után mintha kezdené megtépázni a Fidesz kormányképességébe vetett hitet. Nincs miért örülni ennek.
Jonathan Wilson könyvének fő tétele, hogy Puskásék szereplése a korabeli propagandával szemben nem az akkori szocialista viszonyokból táplálkozott.
Tehát a baloldal éppen a baloldaliság, a szociális intézmények és beruházások elhanyagolásával hagyta magára a húsz év alatt három megszorítási hullámot is elszenvedett társadalmat.
Mit gondoljunk arról, ha a sport nemes eszményét óvni és hirdetni hivatott NOB azelőtt eldönt és lezár egy versenyt, hogy a szereplők egyáltalán kifutottak volna a pályára?
Néha el kell játszani a saját bevallása szerint vagyontalan jó királyt, aki rendre inti udvartartása irritáló rongyrázásban a határt átlépett tagjait.
Sokan korabeli Google-nak tekintették a szerkesztőségeket, ahol nem is voltak restek megválaszolni, hogy „a svéd torna a test szabad mozgását elősegíti, az izmokat megkenve tartja; a német torna pedig túlképez, merevít és nehézkessé tesz, sőt az életszervekre is nemegyszer bénítólag hat”.
Ironikus, ahogy a fideszes kórus méltatlankodik a néppárti eljárás miatt. Olyasmiket kérnek számon, amiket eszük ágában sincs biztosítani a hazai ellenfeleiknek.