Orbán Viktor olyan rendszert építget, amelyben az ellene való szervezkedés puszta gondolata is szentségtörés. Ahol a verseny legfeljebb a kegyeiért folyhat.
LCs
Vajon olyan országról álmodtak a szabadságért, a haza függetlenségéért és az emberhez méltó életért vérüket ontó, menekülni kényszerülő vagy a megtorlást elviselő elődeink, mint amilyenben ma élük?
Úgy látszik, mifelénk nem számít politikusi erénynek a személyes kockázattal járó közvetlen megméretés vállalása.
Fontos a hazai bajnokság vagy a kupa, megsüvegelendő volt a BL kisöccsének számító Európa-liga főtábláján való tavalyi helytállás, de ez az a szint, ami a futballvilágban már valóban számít.
Biztos vagyok abban, a miniszterelnök a mostani eredményből is azt a következtetést vonja le, hogy 2022-ben még jobban borítani kell a pályát.
Október 17-én, szombaton tartja ötévenként esedékes tisztújító közgyűlését az Országos Polgárőr Szövetség.
Alternatívát nem csupán a kormánnyal, hanem az ellenzéki pártelitekkel szemben is szükséges állítani.
Rutkai Bori évek óta építi külön univerzumát.
„Mindenkitől akar valamit. A Bencétől például azt, hogy fejezze le a húga tengerimalacát, de minél előbb, ha nem szeretne veszélyt hozni a családjára.”
A kampánygépezet ismét csúcsra jár, Brüsszel nem kerülhet ki a célkeresztből. Könnyen belátható: kellemesebb ellenség is a vírusnál.
Mennyivel előrébb tartanánk, ha nem vár addig a miniszterelnök, amíg a valóság rá nem rúgja az ajtót!
A hosszabb-rövidebb, valutakeretes ausztriai és NSZK-kiruccanások után Skóciában néztünk először szembe a fogyasztás és a konzumlét mibenlétével.