A DK mostani árnyékkormány-kezdeményezése politikai innováció. Az egykori ellenzéki összefogás többi pártja persze utólag fanyaloghat amiatt, hogy őket kihagyták ebből, de talán tetszettek volna az elmúlt negyedévben ennél jobb ötlettel előállni.
Nagy Attila Tibor
A Momentum elindult az eljelentéktelenedés felé vezető úton, amelynek első közvetlen következménye, hogy egyre kevésbé képes felvenni a Demokratikus Koalícióval való küzdelmet az ellenzék vezető szerepéért.
A válság nemcsak a vállalkozásokat és a lakosságot érinti, hanem a hatalmi-gazdasági elitet is. A kormány számos projektet elhalaszt – ez már önmagában érdeksérelem azon NER-közeli üzleti körök számára, amelyek a listáról eltávolított beruházások hasznában bíztak.
Immáron két éve van az Orbán-kormánynak a szokványoson jócskán túlmutató felhatalmazása az ügyek vitelére, amelybe belefér például a hatályos törvényektől való eltérés is. A magyar politikai rendszer ezáltal diszfunkcionálissá válik.
Orbán Viktornak 2022. augusztus 20-án nem volt nyilvánosan kifejtett mondanivalója az ünnep lényegéről. Az ellenzéki politikusok nem igyekeztek betölteni az űrt.
A pártszakadással az egykori pártelnöknek szinte a semmiből kellene egy új szervezetet felépítenie, csakhogy elnökségének két éve arra utal, hogy ő nem képes egy párt sikeres menedzselésére. A Jobbik pedig nemcsak legismertebb politikusát veszíti el, hanem tagságának egy részét is.
A kormányoldal mindenfajta fenyegetés, küldöncökkel való üzengetés nélkül is kellően be tud fűteni az ellenzéknek.
Nem az egyes szervezetek, érdekcsoportok intéznek követeléseket a politika intézményei (köztük a kormányzat) felé, hanem a kormányzat felülről lefelé fogalmazza meg az elvárásait az egyes szereplők felé, és ennek megfelelően jutalmaz vagy éppen büntet.
A háború durván bebizonyította, hogy nem állta ki a valóság próbáját azon orbáni elképzelés, hogy egyszerre lehet a nyugati hatalmakkal és Oroszországgal kiegyensúlyozott kapcsolatokat kiépíteni, a magyar hintapolitika tehát bajba jutott.
A válság még csak most kezdődött. A növekvő infláció reálbér-csökkenéssel, a gazdasági helyzet esetleges további romlása pedig újabb kormányzati megvonásokkal és ezzel járó népszerűségvesztéssel fenyeget.
A kormány erősen vitatott intézkedések meghozatalába fogott, az infláció miatt a reálbérek esése fenyeget, a Fidesz eddigi magas népszerűsége csökkenésnek indulhat.
Érdemes elgondolkodni azon, miért nem maradhatott elnök Domokos László. Az ÁSZ-ról szóló törvény lehetővé tette volna újbóli megválasztását, ám a kormányoldal más személyt akart. Miért?