Átfényezzük politúrral, doktor úr! – mondta Kripácz asztalosmester, miközben guggolva, ágaskodva, kezében nagyítóval szemügyre vette a nagy kombinált szekrényt.
Szenczi Tóth Károly
A legtöbb kistelepülés mintha földrajzilag fel lenne osztva, minden égtáján akad egy segítő Pista, Sanyi, Józsi bácsi, akinél a sufniban minden van, ami amúgy nincs.
Anyámékkal gyermekkoromban étterembe nemigen jártunk. Ünnepnek számított, minden alkalomra emlékszem.
A Brammer eladója kis dossziét vesz elő, benne pénztári blokktömb indigóval, gyorsan kitölti, perforáció mentén tépi. Ajánlhatok szabómestert? Aztán a fontos kérdés: zugehört számolhatok? Tekintetével vizsgáztat, tudom-e, mi az.
Apám felettébb szigorú utasítása volt, ha bármelyikünk a fáról szaloncukrot bont, szíveskedjék ugyanabba a formába visszacsomagolni, mint amikor még a cukor benne volt, nem lóghatnak a fán papírgalacsinok.
Hogy került az épp 15 éve elhunyt Puskás Ferenc 1984-ben egy angyalföldi fogorvosi rendelőbe és mi köze volt mindennek egy alexandriai vacsorához?
A telefon sok évtizedünk és millió szavunk néma tanúja volt. Őriztem volna, mint családi múltunk fontos darabját. Az ügyfélszolgálaton meg kidobták.
Délelőtt a ház előtti gyepen boltosdit játszottunk, papírpénzt rajzoltunk, aprónak ott volt nagyapa régipénz-gyűjteménye, pultnak két gyerekszék, begyűjtöttük az árukészletet: a ház mögötti bokrosban mindig volt gyomlálni való.
György a venezuelai Hypodromo La Rinconada napi vendége volt, okosan, hihetetlen szerencsével fogadott, aztán megvásárolta a sztár New Dancert. Társaságilag is befutott, a Club Hipico de Caracas fontos tagja lett.
Legelébb a temérdek üdvözlőlap! Hogy mennyit tetszik? Az eladó asszony felkapja fejét. Nem hisz a fülének, szemügyre is vesz alaposan.
A pasas milliós projektekben utazik; várak, privát kastélyok, paloták. Ama magas hegyormokról öreg házunk, benne a rozsdafolt, mellyel az ő szemében máris eggyé váltam, felettébb jelentéktelennek látszik.
Makrai Pált, akit már az általános iskolában sem szólított senki másképp, csak keresztnevén és becézve, szerették a gimnáziumi osztálytársak.