A magyar háztartások közel harmadában van kutya, a gazdik 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”. Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy tízből egy magyar kutyatartó számára kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében – derült ki a Cofidis Kutyaszemmel program által támogatott friss felmérésből, amit az ELTE TTK munkatársai végeznek. A szoros kötődés azonban nem csak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe.
Átfogó kutatás zajlik az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében: azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.
A szakemberek régóta tudják, hogy az egy lakosra jutó kutyák számát tekintve Magyarország a világ élvonalában van. Magyarországon a felnőttek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol van kutya. A városi kutyatartás elterjedésével átalakult az élettér, mára már a kutyás háztartások 61 százalékában a négylábú a lakásba is bemehet.
A magyarok többsége úgy véli, hogy az emberek elsősorban házőrzés miatt tartanak kutyát, ám 45 százalékuk szerint a négylábúakkal való együttélés oka érzelmi igény. A kutyatartók többsége (65%) valóban családtagként tekint kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”. Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy 10-ből egy magyar kutyatartó számára kedvence akár mindenkinél fontosabb az életében!
A városi kutyatartás életforma lett, vannak azonban ellentmondások és kihívások. – A kutya lett az a „szőrös gyerek”, aki nem költözik el otthonról. A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák sora. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés – világít rá az ellentmondásokra dr. Topál József viselkedéskutató, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke.