A gyermeket tervező párok tíz százalékánál a terméketlenség semmilyen nyilvánvaló oka nem fedezhető fel, a nő mégsem esik teherbe. Ezeket az eseteket (amelyek a terméketlenségi problémák harminc százalékát is jelenthetik) megmagyarázatlan infertilitásnak nevezik. Ám a göttingeni Max Planck Interdiszciplináris Kutatóintézet munkatársai most az eddig nem ismert hátterű terméketlenségek egy lehetséges okát fedezték fel.
Már hatvan éve ismert, hogy az emlősök petesejtjeinek sejtmagja körül rostokból felépült citoplazmatikus háló lebeg, de ennek funkciója mindeddig ismeretlen volt. A németországi kutatók egy új, a korábbiaknál nagyobb felbontású elektronmikroszkópos technika felhasználásával feltárták, hogy a háló (ami a valóságban nem is háló, hanem a rostok háromdimenziós kötege) feladata valószínűleg a petesejtben termelt fehérjék tárolása.
A megtermékenyítéshez és az embrió sikeres fejlődéséhez rengeteg különféle fehérjére van szükség, amelyeket a petesejt gyárt le az érése során. Csakhogy nem minden petesejt termékenyítődik meg azonnal, ahogy teljesen megérett (tehát benne elkészült az összes szükséges fehérje), hanem sokszor várakoznia kell. Viszont minden sejtben működik olyan újrahasznosító mechanizmus, amelynek feladata, hogy a sejtben létrejött, de fel nem használt fehérjéket lebontsa, és az alkotóelemeiket új fehérjék termelésekor használja fel.
A kutatók azt feltételezik, hogy a citoplazmatikus háló fő funkciója az, hogy a sikeres megtermékenyítéshez és embriófejlődéshez nélkülözhetetlen fehérjéket megkösse és eltárolja, így azokat nem veszi észre az újrahasznosító gépezet, és nem bomlanak le még azelőtt, hogy szükség lenne rájuk. E hipotézist egérpetesejteken ellenőrizték. A kísérleti egerekben kiütötték (működésképtelenné tették) a háló rostjait felépítő fehérjék génjeit, vagyis az állatokban nem jöttek létre a szükséges fehérjék, így egészséges citoplazmatikus háló sem tudott kialakulni. Emiatt a háló nem tudta megkötni az embriófejlődéshez szükséges fehérjéket, amelyek így lebomlottak, és az adott egérpetesejtekből kialakuló embriók életképtelenek lettek.
Mint kiderült, hasonló mechanizmus az emberben is működik, így ez a rendellenesség lehet bizonyos terméketlenségi esetek hátterében. Bár e felfedezést a terápiában nem egyértelműen lehet hasznosítani, de fontos információt szolgáltathat a lombikbébi-kezelésre vállalkozó pároknak. Minthogy ebben az esetben a terméketlenség oka a nő petesejtjének genetikai eredetű rendellenessége, ezen a mesterséges megtermékenyítés sem segíthet (hiszen ahhoz a hibás petesejteket fogják felhasználni). Ha tehát még a kezelés előtt tesztelik a nőt a citoplazmatikus háló fehérjéit kódoló gének most feltárt mutációira, és a teszt eredménye pozitívnak bizonyul, akkor semmi értelme elkezdeni a mesterséges megtermékenyítést. Ez a kutatók szerint rengeteg csalódástól és jelentős költségektől kímélheti meg a párokat.
