India sikeresen szállt le a Holdra
A Chandrayaan-3 szonda fantáziaképe (Fotó: ISRO)

Alig néhány nappal azután, hogy az orosz Luna-25 holdszonda kudarcot vallott, és becsapódott kísérőbolygónkba, a vele versenyző india Chandrayaan-3 küldetés viszont sikeresen leszállt a Holdon. A Vikram nevű leszállóegység és a Pragyan nevű rover magyar idő szerint 14:30-kor landolt az égitesten. Jelenleg rendben küldi és fogadja az adatokat – ezt az indiai űrügynökség (ISRO) és a NASA is megerősítette.

India mindössze a negyedik nemzet, amelynek sikerült ez az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után. Minthogy az orosz Luna-25 szonda nem járt sikerrel, egyes kommentátorok úgy értelmezik az indiai sikert, hogy a világ legnépesebb országa átvette Oroszország helyét a globális űrversenyben, miközben az egyre lejjebb csúszik.

jF4OBLmebUAAzKNo
Az ISRO mérnökei ünneplik a leszállást az ISRO irányítótermében (Fotó: ISRO)

A Chandrayaan-3 a Hold déli pólusához közel ért földet (illetve holdat), ilyen délen (a déli szélesség 70. fokánál, mindössze 600 km-re a déli sarktól) még egyetlen ember alkotta űreszköz sem járt soha korábban. A Hold déli sarka azért bír hatalmas tudományos és gyakorlati jelentőséggel, mert a tudósok szerint ott az árnyékos kráterekben lehet vízjég, ami fedezhetné egy esetleges hosszú távú holdbázis vízszükségletét (akár ivóvízként, akár üzemanyagként).

A szonda az utóbbi napokban már több képet is továbbított a Holdról:

Narendra Modi indiai miniszterelnök most nem volt jelen az irányítóközpontban – ellentétben a 2019-es előző próbálkozással – hanem Dél-Afrikából jelentkezett be videókapcsolaton keresztül. Talán nem akart osztozni újra az esetleges kudarcban. A siker után ezt mondta: „Ez egy példátlan pillanat, az új, fejlődő India pillanata. Az 1,4 milliárd indiai pillanata.”

India manapság már rutinszerűen bocsát fel Föld-körüli pályára álló műholdakat a saját rakétáival. A Chandrayaan-3-at még júliusban indították, és viszonylag lassan, hosszabb pályát követve jutott el a Holdig, mint az orosz Luna-25, amely később indult, de előbb érkezett meg. Az indiai szonda viszont sokkal energiatakarékosabb módon utazott a végcéljáig. A leszállást azért mára, mert ma kel fel a nap a landolás helyén, és most két hétig nappal lesz. A szonda napenergiával üzemel, és a küldetése a napnyugtával ér véget majd. Eközben számos tudományos mérést és vizsgálatot végez majd el.

A leszállást több mint 7 millióan nézték élőben az ISRO Youtube-csatornáján, és ki tudja, hány (száz) millióan az indiai tévében. A leszállás pillanata: