Csütörtök délután indult volna útnak az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) névre hallgató űrszondája a naprendszer legnagyobb bolygójához, hogy annak jeges holdjait tanulmányozza, ám az időjárási körülményekre tekintetel az indítást péntekre halasztották. Az utazás nyolc évig fog tartani, és ha a küldetés sikerrel jár, sokkal többet fogunk tudni a naprendszernek azon égitestjeiről, amelyeken jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb eséllyel találhatunk életet.
Ma vette volna kezdetét az a nyolc évig tartó utazás, mely során az Európai Űrügynökség szondája eljut a Jupiter közelébe, hogy annak jeges holdjait, az Europát, a Ganymedest és a Callistót tanulmányozza. Az időjárási körülményekre tekintettel azonban egy nappal el kellett halasztani az indítást. Ezek a holdak elsősorban azért érdekesek, mert hiába keringenek jóval távolabb a Naptól, mint a Föld, mégis tartalmaznak folyékony vizet. Sőt, akár többet is a bolygónkon található mennyiségnél. Márpedig a folyékony víz az élet egyik alapfeltétele. Ez, kiegészülve a hold belső kőzeteiből származó anyagokkal, jelenlegi ismereteink szerint ideális feltételeket biztosíthat az élet kialakulásához. Persze ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel kijelenthessük, hogy a feltételek valóban ideálisak, még rengeteg kutatásra van szükség. Ezek egy jelentős részét a JUICE fogja elvégezni.
Mint azt Vizi Pál Gábor, a fejlesztésekben részt vevő Energiatudományi Kutatóközpont Űrtechnológiai Csoportjának vezetője lapunknak elmondta, a Jupiter hatalmas árapályerőket generál, ez pedig a holdak kőzetburkát és jégtakaróját lassú, ám folyton ismétlődő mozgásra készteti. A súrlódás hőt generál, ami pedig megolvasztja a vastag jégtakaró alsó rétegeit. Ezeken a holdakon a víz nem a földi óceánokhoz hasonló módon van jelen, inkább a bolygónk magmájához lehetne hasonlítani. A több kilométer vastag felszíni jégréteg alatt rejtőzködő óceánok vize időnként gejzírként feltörve a felszínre is eljut.
A kutatók úgy gondolják, hogy az óceánokban esély nyílhatott az élet kialakulására. Ám ahhoz, hogy ezt biztosan állítani lehessen, többet kell megtudnunk a holdakról és a kozmikus környezetükről is. A JUICE információkat gyűjt a Jupiter körüli kozmikus sugárzás mértékéről és mintázatairól, de speciális radarjai segítségével a holdak jégrétege alá is betekint.
A szondát szállító rakéta indításra vár (Fotó: Európai Űrügynökség)
A kutatók jelenleg úgy gondolják, hogy a három hold közül az Europán van a legnagyobb esélye az élet kialakulásának. Ez a legbelső jeges hold, ezért itt a legerősebb az árapály jelenség. A felszíni jégréteg alatt egy hatalmas óceán terül el, melynek alján a kőzetburokban vulkáni tevékenység is valószínű. Ez pedig olyan anyagokat juttat az óceánban, melyek táptalajként szolgálhatnak az élet kialakulásához. Mivel a Jupiter kifejezetten erős sugárzással bombázza az Europát, a JUICE csak két alkalommal közelíti meg a holdat, vigyázva arra, hogy ne legyen kitéve végzetes sugárterhelésnek.
A Ganymedes szintén sok érdekességet tartogathat. Ez a Merkur bolygónál is nagyobb hold saját mágneses mezővel rendelkezik, és még ma sem világos, hogy a folyékony víz milyen rétegekben helyezkedik el a felszíne alatt. A JUICE radarjai erre a kérdésre is választ adhatnak. A harmadik hold, amelyet a szonda felkeres: a Callisto. Ez ugyan kevésbé aktív, mint a másik két társa, de annak a felszíne alatt is található folyékony víz. A kutatók úgy gondolják, hogy mivel a három hold sok téren hasonló, ám mégis kissé más körülmények között léteznek, a bolygók kialakulásáról és a világegyetemben kifejezetten gyakorinak számító jeges világok viszonyairól is sokat megtudhatunk a vizsgálatukkal.
A küldetésben egyébként három magyar tudóscsapat is részt vesz. Az Energiatudományi Kutatóintézet munkatársai az úgynevezett Particle Environment Package, a Jupiter körüli részecskéket és magfizikai jelenségeket vizsgáló műszeregyüttes fejlesztésében közreműködtek, ők készítették el annak a tápegységét. Mint azt Vizi Pál Gábor megjegyezte, a szonda alapvetően napelemekkel működik, de a műszereknek szükségük van stabil tápegységre is.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai pedig egy PRIDE (Planetary Radio Interferometer & Doppler Experiment) névre hallgató műszeregyüttes fejlesztésében vettek részt. Ez a készülék felel a szonda pontos helymeghatározásáért. Ehhez a különböző irányban elhelyezkedő hatalmas energiaforrásokat, úgynevezett kvazárokat használnak. Ezekhez képest határozzák meg a szonda helyzetét. A magyar fejlesztők munkája nem ér véget a szonda elindítása után sem. Amikor 2031-től elkezdenek érkezni a mágneses mezők, részecskeáramlások tulajdonságait tartalmazó adatok, akkor a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnikai Osztályának kutatói is végeznek majd rajtuk elemzéseket.
A magyar kutatók részvételéről az alább videóban többet is megtudhat:
