A trepanáció vagy koponyalékelés az egyik legrégebbi neurológiai műtéti beavatkozás, a legrégebbi szándékosan (és vélhetően gyógyító céllal) átfúrt koponyák i. e. 4000 környékére datálhatók. Az első koponyalékeléseket még az újkőkori (neolitikus) ember végezte el kőszerszámokkal, vélhetően spirituális, illetve orvosi céllal. Az ókori, már írásosan is dokumentált koponyalékelések indikációi alapján arra lehet következtetni, hogy az abnormálisan viselkedő emberek betegségének okát a fejükbe költözött gonosz démonoknak tulajdonították, és a koponya kilyukasztásával próbálták kiszabadítani ezeket az ártó szellemeket. Persze e műtétek pácienseinek (áldozatainak) életkilátásai az operáció után nem voltak kiemelkedők. Ezért is keltett szenzációt, hogy Spanyolország déli részén egy olyan női koponyára bukkantak az antropológusok, amelynek egykori tulajdonosa több koponyalékelést is túlélt. Úgy tűnik, az első nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
2 koponyalékelésből származó lyukat találtak a Valladolidi, a Burgosi és a Murciai Egyetemek antropológusai egy rézkorból származó női koponyán, amelyet a délkelet-spanyolországi Caravaca de la Cruz térségében lévő Camino del Molino („Malomút”) elnevezésű lelőhelyen tártak fel.
1348 ember maradványait találták meg eddig a lelőhelyen, amely valószínűleg egy rézkori temető lehetett. A többi maradvány koponyáján nem látszanak trepanációra utaló nyomok (magyarul szép, egyenletes peremű lyukak).
4589-4262 évvel ezelőtt temetkeztek a Camino del Molino területén, a maradványok szénizotópos kormeghatározása szerint. A lelőhelyet még 2007-ben fedezték fel egy építkezés földmunkái során, majd 2008-ban sietve kellett az összes csontvázat kiemelni a tömegsírból.
53 x 31 milliméteres volt a női koponya halántékán fúrt első lyuk, majd valamivel később egy második, kisebb lyukat is vájtak a csontba, amely 32 x 12 milliméteres). A kutatók szerint biztosan nem baleset vagy támadás történt, mert a nyílásokból nem indulnak ki repedések.
35-45 éves volt a páciens, aki a csontgyógyulás jelei alapján mindkét beavatkozást túlélte. A jelek szerint az úgynevezett kaparásos technikával lékelték meg a koponyáját, vagyis nem hegyes tárggyal fúrták a lyukat, hanem egy durva felszínű kővel dörzsölték a felületét, míg a kialakuló mélyedés teljesen át nem szakította a csontot. Ez egy hosszú és cseppet sem kellemes eljárás lehetett.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/46. számában jelent meg november 17-én.
