Orbán Viktor kormányának számos döntése mögül kikandikál a nyers magánérdek. Márpedig az, hogy a jórészt uniós forrásokból finanszírozott, hatalmas volumenű energetikai fejlesztések hasznát ki fölözi le, hatalmi kérdés.
Álláspont
Az uniónak nem lehet célja a hatalomváltás – ez a magyar választó dolga –, de egy olyan berendezkedés felé való (vissza)fordulást kikényszeríthet, amelyben elvben egyenlő eséllyel küzd a választáson a kormány és az ellenzék.
A felelőtlen, minden játékszabályt felrúgó, gyűlöletre alapozó illiberális kurzus felemelkedésének csak a kisebbik rossz választása állhat az útjába? Globális szinten, ma úgy látszik, igen. Itthon a jelek szerint az sem.
Új helyzet van: a létbiztonság alapjai hasonlóan inognak, mint a rendszerváltás közeledtével.
A kormánypárt a megélhetési válság kibontakozása közben inkább „elengedi” az 1956-os forradalom kitörésének idei évfordulóját, s az áprilisi hideg zuhany után az ellenzék sem érzi úgy, hogy bármilyen erődemonstráció élére kellene állnia.
Az eredményes válságkezeléshez és a hosszú távú felzárkózáshoz politikai fordulatra lenne szükség, aminek semmi jele. Összeomlás helyett így várhatóan a csődtömeget tolja majd maga előtt az ország.
Amikor az orbáni hatalom fenyegetőzik, valójában blöfföl. Már most azonnali súlyos működési zavart okozna a közoktatásban, ha az első elbocsátásokat következetesen újabbak követnék.
Aggódhatunk, mert mostanában túl sok stratégiai tévedésen kapni a miniszterelnököt. Mintha nem látna már a pályán, a korrekció viszont rendre elmarad.
A nagy rezsihazugság már lelepleződött, Parragh László most a miniszterelnök másik vállalását, a „teljes foglalkoztatás” megőrzését kezdte ki.
Különös, de a szuverenitását folyvást hangoztató Orbán-kormány mintha a keleti illiberális, autokrata partnerekkel szemben elfogadná az alárendelt szerepet.
A választás előtt kiköltekezett kormány hibájából az országot különösen kiszolgáltatott állapotban éri a válság. A piacról mind drágább lesz finanszírozni az országot, így az uniós pénzek hiánya egyre kínzóbbá válik, még a végén az IMF-hez kell fordulni.
Ha a kormány nem hajt végre politikai fordulatot, ősszel–télen tömegek kerülnek lehetetlen helyzetbe; amit eddig érzékeltünk, csak a megélhetési válság előszele, a folytatás aligha modellezhető.
Különös, de a megszorítások útjára lépett, gyurcsányi módra szinte minden kampánybeli vállalásával szembement Fidesz mintha még provokálná is az embereket, tesztelve, hol van a tűréshatár.
Az állam akkor működik jól, ha polgárai a jog uralma alatt, jogbiztonságban élnek. Arról, hogy ezek nem csupán elvont fogalmak, a katások és mások mostanában kapnak keserű leckét. A fékek és ellensúlyok rendszere nem öncél, hanem a polgárok biztos menedéke.
Jó, ha tudja a magyar választó: Orbán Viktor ajtaján kell kopogtatnia, ha kiürült a kassza.