Érd a harmadik város Miskolc és Budapest után, ahol egy idehaza még újnak számító fórumon, közösségi gyűlésen kérték ki a helyi lakosság – pontosabban a helyi népességet reprezentáló csoport – véleményét arról, milyen fejlesztési célokat fektessenek le.
Egy közösségi gyűlés lebonyolítása lényegesen összetettebb, több időt, energiát és anyagi ráfordítást igényel, mint egy lakossági fórum vagy egyéb kérdőíves, telefonos konzultáció, közvélemény-kutatás. Cserébe viszont egyrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi ügyek iránt fogékony lakosság mélységeiben is megismerje egy-egy elképzelés – például a közösségi közlekedés fejlesztésével vagy gyalogosátkelők kijelölésével kapcsolatos ötletek – minden aspektusát, szakértők bevonásával. Másrészt pedig a döntéshozók, a közösség életében aktívan részt vevő szervezetek képet alkothatnak arról, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak, hogyan tennék élhetőbbé, jobbá tágabb lakókörnyezetüket.
De pontosan hogyan is néz ki egy közösségi gyűlés?
Bördős Éva, az érdi és korábbi eseményeket is szervező Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igazgatója lapunknak elmondta, először is kell hozzá egy önkormányzat, amely kellően elhivatott abban, hogy a lakosság megalapozott elképzeléseit és javaslatait megismerje. Ehhez össze kell verbuválni annyi embert, amennyit csak tudnak, de nem akárhogy: a helyi lakosságot reprezentáló, véletlen kiválasztásos módszerrel. A kiválasztott csoport előbb szakértői előadásokat hallgat meg az adott témából, majd az elhangzottakat megvitatja, végül pedig közösen dolgoz ki javaslatokat, amelyeket a döntéshozóknak átnyújtanak a szervezők.
Egy közösségi gyűlést ráadásul nem lehet pár óra alatt lezavarni: az alaposság, a problémákban, főbb kérdésekben való elmélyülés, a visszacsatolások megteremtése időigényes feladat, a résztvevők legalább két hétvégén keresztül dolgoznak együtt. Éppen ezért adódik a kérdés: hogyan lehet rávenni az embereket arra, hogy napi teendőik mellett több napot áldoz- zanak életükből ilyesmire? Bördős Éva szerint a korábbi két közösségi gyűlés és a mostani érdi esemény kapcsán is csak pozitív tapasztalataik vannak. A bő hetvenezer lakosú Érden az önkormányzat tízezer meghívót küldött ki a kiválasztottaknak, közülük több mint 350-en jelezték, hogy részt vennének a programban. Ebből a sokaságból választottak ki szintén véletlenszerűen ötven főt.
A közösségi gyűlés eszköze nem új keletű és nem is hazai találmány. Már az ókori görögök is használták abból a célból, hogy minden állampolgárnak legyen szava a döntéshozatali folyamatban, és egyeztetésen keresztül születhessenek meg a konszenzusos döntések. Európában az elmúlt években számos helyen tartottak közösségi gyűlést, ráadásul nemcsak lokális, de akár nemzeti szinten is. Ez utóbbira példa Írország, ahol az első közösségi gyűlést a 2008-as gazdasági világválság után hívták össze az ország akkori miniszterelnöke, Enda Kenny javaslatára azzal a céllal, hogy modernizálják az ország 1937-ben létrejött alkotmányát. Ezen egyeztetéssorozat révén születtek meg az olyan, világszinten ismert reformok, mint például a szinte teljes abortusztilalom eltörlése vagy az azonos neműek közti házasság elismerése. Azóta több ország – Dánia, Franciaország, Spanyolország, Németország, Anglia – szervezett nemzeti szintű közösségi gyűléseket. Bördős Éva szavai szerint a részvételi hajlandóság ezeken hasonló mértékű volt, mint Magyarországon, ami azt igazolja, hogy a társadalom részéről nálunk is megvan az a nyitottság és érdeklődés, ami igazolja a közösségi gyűlések létjogosultságát.
De vissza Érdre: itt a közösségi gyűlés apropóját az adta, hogy míg a város népességszámát tekintve az elmúlt három évtized egyik legdinamikusabban fejlődő magyar városa – a statisztikai adatok szerint az elmúlt 15 évben tízezerrel nőtt a lakosságszám –, ezzel nem tud lépést tartani sem az infrastruktúra, sem a szolgáltatások fejlesztése. Mint azt Tetlák Örs, Érd alpolgármestere a Magyar Hangnak kifejtette, jelenleg is dolgoznak egy fenntartható városfejlesztési stratégián, amelyben a klímavédelmi szempontok a leghangsúlyosabbak. – A közösségi gyűlés célja, hogy egy, a mostaninál sokkal élhetőbb, szerethetőbb, jobb várost hozzunk létre. Érd nagyon fiatal város, rengeteg család költözik ki, évről évre nő a gyerekek száma. Mindez magában hordozza a természetes igényt a szolgáltatások, az intézményi háttér, a közlekedés vagy épp köztereink fejlesztésére. Ezek a kérdések mindenkit érintenek – fogalmazott az alpolgármester, kiemelve: a közösségi gyűlés által megfogalmazott javaslatok az önkormányzat elé kerülnek, szándékaik szerint ezeket is beépítik a város hosszú távú fejlesztési stratégiájába.
Az érdi közösségi gyűlés – épp úgy, ahogyan a budapesti és miskolci események esetén – két hétvégén keresztül tartott, az első hétvége (június 11–12.) után 33 javaslatot állítottak össze a meghívottak, melyeket a következő hétvégén (június 25–26.) végigtárgyaltak Csőzik László polgármester, Tetlák Örs, illetve szakértők jelenlétében.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/27. számában jelent meg, július 1-jén.
