Miközben egy sor bűncselekménnyel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, a vádemelésből több olyan súlyos részlet is kimaradt, ami a nyomozati iratokban még szerepelt – tudta meg a 24.hu a birtokába került vádiratból.
Például a nyomozati anyagokban még foglalkoztak azzal, hogy feltehetően Schadl segített Nagynak a jogi diplomához szükséges egyes vizsgái teljesítésében, de ez már nem került a vádiratba. A KNYF az egyik ilyen esetről azt írta: Schadl György Mészáros Pál Emil tanársegéd segítségével elérte, hogy Nagy Ádám a Nemzetközi jog I. vizsgát sikeresen teljesítse. Az online teljesíthető vizsgát Nagy helyett feltehetően egy, a tanársegéd által beszervezett PhD-hallgató teljesítette. A lap megjegyezte: az, hogy Nagy Ádám ügye nem került bele a vádiratba azért is érdekes, mert az említett tanársegéd a vizsgáztatási jogát az eset után felfüggesztették, Mészáros Pál Emil pedig – a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, Fábián Adrián tájékoztatása szerint – azt mondta: anyagi haszna nem származott a segítségnyújtásból, baráti szívességet tett, amit már nagyon megbánt. Később viszont Mészáros azt írta a 24.hu megkeresésére, ő nem tett elismerő nyilatkozatot a vizsgaszabályzat megszegésével kapcsolatban, az egyetem belső vizsgálata alapján pedig „nem volt megállapítható egyetemi vizsgákkal kapcsolatos visszaélés vagy egyéb szabálytalanság”.
Bár a nyomozati iratok szerint Schadl a végrehajtók és a korrupciós botrányban szintén érintett Völner Pál volt igazságügyi államtitkár egyik rokonának levizsgázása ügyében is közreműködhetett, továbbá rendszeresen használhatott megkülönböztető jelzést az autóján jogellenesen, a vádiratban már ezek sem szerepelnek. Ehhez hasonlóan az sem olvasható benne, hogy Schadl ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben, ezért bosszúhadjáratot indított ellene, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják – jegyezte meg a 24.hu.
A lap megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy meg tudják, Rogán Antal kabinetfőnökét kihallgatták-e, azonban nem kaptak érdemi válaszokat. A főügyészség azt válaszolta, az ügy bírósági szakban van, így az eljárásról az október 24-én kiadott közleményükön túl további információ nem adható. Utóbbiból többek közt az derült ki, az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére.
Völner Pálra nyolc, Schadl Györgyre tíz év börtönt kér az ügyészség beismerés esetén
Azt is indítványozzák, rendeljenek el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
