Folyamatosan nő a határsértők száma, 2022-ben 269 ezer migránst fogtak el a hatóságok, ez napi átlagban 738 embert jelent – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az MTI tudósítása szerint egy háttérbeszélgetésen. Tavaly ez a szám jóval kevesebb volt, 122 ezer, ami napi átlagban 335 embert jelentett.
Embercsempészés miatt a múlt évben 1924 embert fogtak el az előző évi 1277-tel szemben, ami szintén jelentős növekedést mutat. A magyar börtönökben már 2500 embercsempészt tartanak fogva, akik 73 országból érkeztek. Fogva tartásuk mintegy hárommilliárd forint többletköltséget jelent.
Bakondi György elmondta azt is, hogy a határőrizeti feladatokban mintegy 500 fegyveres biztonsági őr és 13 ezer polgárőr is részt vett. Nőtt a külföldi erők létszáma is a szerb határszakaszon, Ausztria október 7-ig 52, azóta 70, Törökország 50, Csehország 237, Szlovákia pedig 39 rendőrrel segíti a munkát. Magyarok is voltak külföldön, tavaly 40-en Szerbiában, 349-en Észak-Macedóniában, 317-en pedig az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) kötelékében szolgáltak. A határőrizeti feladatok ellátása 2022-ben 650 milliárd forintba került, ennek 98,5 százalékát a magyar költségvetés fedezte.
A főtanácsadó gyakorinak nevezte az erőszakos cselekményeket, köztük a felfegyverkezve történő határsértést. Tipikussá vált a fiatal férfiak általi csoportos elkövetés, és „nemzetközileg is veszélyes személyek” jelentek meg térségben. Úgy fogalmazott, hogy a szervezett bűnözés „teljes módszertana” tapasztalható volt tavaly, sőt a szerb oldalon az embercsempészcsoportok közti területfelosztás, és az ezekkel kapcsolatos fegyveres összetűzés is megjelent. A tájékoztatás szerint a migránsok tavaly 265 esetben támadtak meg magyar járőrt a szerb határszakaszon, ebből 169-ben járművet, 43-ban műszaki berendezést rongáltak meg. A támadásokban 12 rendőr és 29 katona sérült meg a magyar határ őrizete közben.
Belgrádban egyébként 46 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, közülük tízen menekült, húszan oltalmazotti státuszban részesültek, tizenhárom esetben pedig azért kellett megszüntetni az eljárást, mert a benyújtó ismeretlen helyre távozott.
Az európai migrációs helyzetről Bakondi György azt mondta, hogy változatlan a három fő irány – az olasz, a spanyol és a balkáni –, és mindhárom útvonalon nőtt a migráció mértéke. Az illegális migránsok több mint fele tengeri útvonalon érkezett tavaly Európába, a legtöbben Tunéziából, Egyiptomból, Bangladesből, Szíriából és Afganisztánból. A balkáni útvonalon főként afganisztáni, szíriai, pakisztáni, marokkói és indiai migránsok érkeztek a magyar határhoz.
Bakondi György beszélt arról is, hogy az EU migrációs politikájában tavaly nem történt érdemi változás.
