A Balatonnal foglalkozik az ellenzék, a kormánypárt más kommunikációs körön van

A Balatonnal foglalkozik az ellenzék, a kormánypárt más kommunikációs körön van

Fürdőzők Balatonlellén 2020. július 10-én (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egymást érik az elmúlt napokban az ellenzéki politikusok és pártok balatoni megszólalásai, sőt némelyek látványos akciókkal igyekeznek rávilágítani egy-egy témára. A kormánypártok kommunikációja azonban nyomokban sem tartalmaz balatoni témákat, szemlátomást más körön vannak kommunikációs szempontból.

Nyáron a Balaton, mint téma, adja magát, nem véletlen, hogy az MSZP, a Momentum és az LMP is indított az elmúlt időszakban balatoni kampányt. Bár a tematizációs szándék jól érzékelhető, a közéletet napirendjét egyiküknek sem sikerült különösebben átrendeznie. A legnagyobb, ám így is korlátozott feltűnést az MSZP népszavazási kezdeményezése keltette, ám vélhetően az sem elsősorban a téma miatt, hanem a népszavazás intézménye és arra felfűzött sajtóesemények okán.

A témák között a szabadstrandok számának csökkenése visszatérő elem, de a tihanyi beépítések és a balatoni kerékpárutak ügye is több szervezetnél előkerült. A pártok témáikat balatoni személyes jelenlétükkel igyekeztek emelni, de ennek árnyoldala is van: a fővárosközpontú sajtó kevesebb figyelmet fordít ezekre a médiaeseményekre. Ebből következően – a sajtóviszonyok alakulása miatt is – a kommunikációs platformjuk a Facebook, ahol ki képekkel, ki könnyen érhető jelszavakkal igyekszik kommunikálni a közösségével. Az ellenzéki pártok között ráadásul egységes kommunikáció jelét nem igazán lehet felfedezni. Ha vannak is tematikus egyezések, azok a véletlennek, illetve a témák kézenfekvőségének köszönhetők.

Minden bizonnyal hatással van a jelenségre az is, hogy a koronavírus-járvány miatt idén kevesebben utaznak külföldre. Továbbá közéleti szempontból nem elhanyagolható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – mint pozíciójánál fogva is a közéleti témák első számú alakítója – szavai, a „Több Balaton, kevesebb Adria!” átmentek a közbeszédbe. Ha szállóigévé nem is vált, de a közügyekről szóló írásokban, publicisztikákban rendre feltűnik.

Ezek után aligha meglepő, hogy az öt napos uniós csúcs utáni hétvégén a kormányfő is Balatonról jelentkezett be a több mint egymillió követővel rendelkező közösségi oldalán. Ekkor azt írta, hogy „Több Balaton, kevesebb Brüsszel”. A Magyar Narancs – az Átlátszó korábbi felvételei alapján – kiderítette, hogy Orbán Viktor egy 1 hektáros, úszómedencés birtokról jelentkezett be, amely a portál szerint a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz tartozik.

Nézzük, hogy az ellenzék hogyan próbálta felhívni a figyelmet a Balaton kapcsán szerintük fontos témákra. Július közepén egy éjjelen a parlamenten kívüli Momentum keresett fel a politikai hatalomhoz kötődő szimbolikus helyeket, olyanokat, amelyek az elmúlt időszakban kerültek a Fideszhez közelálló vállalkozókhoz. „Ez is az enyém!” feliratokat ragasztottak a Hotel Helios Hévízre, a Club Aligára, a siófoki Aranypart Kempingre és a Balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpontra is. Fekete-Győr András másnap a „Balaton-kampány” indulását is bejelentette. Egy balatonfüredi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy 2016-ban úgy módosították a Balaton-törvényt, hogy megkönnyítse a beépítéseket, a koronavírus-járvány alatt pedig elvették az építési hatóságokat az önkormányzatoktól.

Az elmúlt időszakban az MSZP is a magyar tengerre fókuszált. A párt több politikusa is „A Balaton mindannyiunké!” jelszóval fordult meg jó néhány településen. Fonyódon azt is bejelentették, hogy három kérdésben népszavazást kezdeményeznek – ahogy később fogalmaztak – a Balaton, a Velencei-tó és más tavak „fideszes gyarmatosításának” megállítása érdekében. Azt szeretnék egyrészt elérni, hogy lehessen ingyen fürdeni a Balatonban. A második kérdéssel megtiltanák a ma még köztulajdonban lévő strandok eladását, hogy azok ne kerüljenek „NER-lovagok” tulajdonába. A harmadik kérdéssel pedig változtatási tilalmat szeretnének elérni a még meglévő strandoknál, hogy ne lehessen lezárni azokat és ott apartmanokat építeni.

Az LMP a zöld arcukat kidomborító kampányba kezdett, innen közelítve szólaltak meg számos balatoni közpolitikai ügyben. Ehhez igazodva a párt egyébként a Facebook-oldalának borítóképét is megváltoztatta, a szlogenjük: „A Balaton mindenkié!”. Ők tettek feljelentést természetkárosítás miatt, miután a 444 bemutatta, hogy Tihanyban egymás után húzzák fel a papíron mezőgazdasági, de lakófunkcióval is rendelkező épületeket. A párt kifejezte aggodalmát is, amiért az eddig megismert 47 balatoni halfajból az utóbbi évtizedekben már csak 31 fennmaradását jegyezték fel, miközben jelentős mértékben megnőtt a betelepített/behurcolt fajok száma és aránya. Kanász-Nagy Máté szorgalmazta a Budapest–Balaton kerékpárút befejezését, Győrből is megközelíthetővé tenné a tavat, és felszólalt a tavon megjelent hyperjetek (élményhajó) ellen.

A balatoni kerékpárutak fejlesztéséért a Jobbik is szót emelt. Steinmetz Ádám országgyűlési képviselő – olimpiai bajnok vízilabdázó – egyik párttársával Balatonbogláron sürgette a tó körüli kerékpárút balesetveszélyes szakaszainak felújítását, javítását. A párt leginkább a Facebookon volt aktív a Balatont érintő témákban. Volt bejegyzésük a szabadstrandok felvásárlása ügyében, felszólaltak többek között azok fizetőssé tétele ellen. Kommentálták a miniszterelnök „Kevesebb Adria, több Balaton” idei nyárra adott útmutatását. Erre például azt írták, hogy van abban valami végtelenül cinikus és pofátlan, amikor Orbán Viktor a strómanjai által „ellopott” Balatonra invitálja a magyarokat.

A Demokratikus Koalíció is beszállt, bemutattak a közösségi oldalukon egy Kálmán Olga nevével jelzett fimet, amely a meghatározásuk szerint azt mutatja be, „hogyan szerezték meg a Balaton nagy részét Orbán Viktor cimborái”.

A Párbeszéd – az LMP-hez hasonlóan – a tihanyi építkezések ügyében aktivizálta magát. A környezet- és természetvédelmi hatósági jogköröket gyakorló kormányhivatalhoz és az illetékes nemzeti parkhoz fordultak kérdésükkel, hogy meddig nézik még a pusztítást, és mikor lépnek fel az áldatlan állapotokkal szemben. Közösségi oldalukon írtak arról is, hogy a párt nemet mond a Balaton üzleti célú kisajátítására.

A Fidesz a Balaton kapcsán nem közölt semmit, egészen más kommunikációs kampányt futtat. Ez a kormány aktuális kommunikációjához illeszkedő, a miniszterelnököt a középpontba helyező intézkedéseket jelent. Szövetségese, a KDNP ismert politikusaira építi közösségi oldalas bejegyzéseit, a Balaton apropóján viszont semmit sem posztoltak.