A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan keleten vagyunk ahhoz, hogy lemondjunk róla – mondta évértékelőjében Orbán Viktor. Hozzátette: a NATO védelmi szövetség, és történelmi elégtételt érzett, amikor aláírhatta a csatlakozási szerződést. Ugyanakkor a NATO „nem háborús szövetség, háborús koalíció, a közös védekezésen kívül semmilyen kötelezettséget nem jelent”. A kormányfő elismételte a háborúba sodródás veszélyéről szóló, korábban is hangoztatott gondolatait, és ismét béketárgyalásokat sürgetett. Ígéretet tett az infláció letörésére, amelynek érdekében „bátran be kell avatkozni a gazdaságba”, és bejelentette: kedvezményes ország- és vármegyebérletet vezetnek be 18 900 és 9450 forintért, amelyek Volán-járatokra és vonatra egyaránt érvényesek lesznek. Az élelmiszerárstopot addig tartja fenn a kormány Orbán Viktor elmondása szerint, ameddig az infláció csökkenő pályára nem áll, a kamatstopot pedig addig, ameddig csökkenni nem kezdenek a kamatok.
– Közel két hete pusztító erejű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. A baj hirtelen jön, nem kopogtat, ránk töri az ajtót. Bajban derül ki, kire lehet számítani, és ránk, magyarokra, lehet – ezzel kezdte évértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar mentők 35 embert mentettek ki a romok alól, a kormányfő megköszönte áldozatos munkájukat és köszöntötte azokat, akik jelen vannak közülük az évértékelőn. A közönségtől hosszas vastapsot kaptak.
Választás, háború, energiaválság, infláció – a miniszterelnök szerint hosszú órákig kellene beszélnie ezekről az évértékelőn. Szerinte „azért jöttünk össze, hogy megjöjjön az életkedvük”. – A legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbement hatalmas változások, amelyek új feladatokat hoznak elénk, elveszik, vagy meghozzák a magyarok életkedvét. A 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket – fogalmazott Orbán Viktor.
Nem ilyen megbokrosodott világban akartunk élni
– Mi magyarok, nem ilyen megbokrosodott világban akartunk élni. Pedig már minden olyan jól alakult. Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak, és ez itt lesz – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte kiderült az elmúlt években, hogy a gyermek nem teher, hanem boldogság, és a munka többet ér a segélynél. Kiemelte: a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. Szerinte újjászervezték a magyar államot, és felépítettek egy új magyar gazdaságot, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a számítását. Ezért kaptak a parlamenti választáson az első után még háromszor kétharmadot – Brüsszel, „Gyuri bácsi” és a baloldal próbálkozásai ellenére. – Ha az ellenfeleidet nézed, ne számuk, hanem képességeik alapján ítéld meg őket – summázta az ellenzéki kihívóiról alkotott véleményét. – A győzelemhez szív is kell, nem elég a szerencse – mondta ezen kívül, majd áttért a kihívásokra.
A kormányfő szerint joggal lehetett remélni, hogy az ország talpra áll és elfoglalja azt a polcot a világban, „amire tehetségünk, szorgalmunk és történelmünk feljogosít bennünket, ott leszünk a legjobbak közt, megint lesz sok gyerek, rendben tartott, csinos és biztonságos ország, klímaváltozást is túlélő, zöld Kárpát-medence. Reméltük azért, hogy a baloldal is megérti végre, hogy ez egy közös haza és nincsen másik” – mondta.
2023 lesz a legveszélyesebb év
– A háború, úgy tűnik, több évig is eltarthat, és mindent megváltoztatott, a világ a vadnyugat felé vette az irányt. Nem a helyes útra tért vissza, hanem a háború éveibe – folytatta a miniszterelnök. 2022 volt szerinte a rendszerváltás óta eltelt harminc évből a legnehezebb, és 2023 lesz a legveszélyesebb év. – Amikor a Nyugat a háborúba belépett a szankciókkal, mindent újra kellett gondolni: a teljes külpolitikát, a gazdaságpolitikát és a védelempolitikát. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk – mondta. Szerinte ezeket most sem kell feladni, csak az eszközöket megváltoztatni. A két legnagyobb veszélyként a háborút és az inflációt nevezte meg.
A célt nem kell feladni, csak eszközt kell váltani
A külpolitikát illetően szavai szerint „blokkosodás helyett összekapcsolódás” a célkitűzés továbbra is, marad a rezsivédelem, a 13. havi nyugdíj, a családpolitika. A bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart, a távközlési szektort is magyar kézben akarják tartani változatlanul. Orbán elmondása szerint marad az az ígéret is, hogy fejlesztések következnek, felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot, feltámasztják az élelmiszeripart, „lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink”. És marad a miniszterelnök szerint a keleti országrész felzárkóztatásának terve, gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is. A tervek szerint hidakat építenek a Dunán, és új ipari központok létesülnek az ország keleti részén. Az iparhoz energia kell, ezért erőműveket és vezetékeket fognak építeni, és „ha Brüsszel nem akar ebben részt venni”, akkor „majd lesz más”. Lesznek újabb családsegítő döntések is minden évben a kormányfő ígérete szerint, mint az idei SZJA-mentesség-meghosszabbítás a harminc éves kor alatt gyermeket vállaló nőknek.
A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára
A háború veszélyével kapcsolatban azt mondta: szívük szerint véget vetnének neki, de ehhez nincs elég erejük, ezért „ha Magyarországot meg akarjuk óvni, csak egy választásunk marad: az orosz ukrán háborúból ki kell maradni”. Elmondása szerint ez nem lesz egyszerű, mert „a nyugati világ része vagyunk, NATO-és EU-tagok, és ott mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz, mintha. Megteheti-e Magyarország, hogy a szövetségeseinkkel ellenkező módon a béke pártján maradjunk? Természetesen igen, mert Magyarország önálló, szuverén állam. De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból? Szerintem egyedül ez a helyes. Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezért az ukrán menekülteket be kell engednünk” – fejtette ki.
Szerinte két szláv ország vív egyelőre korlátozott háborút, nem pedig a jó és a gonosz. „Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de semmilyen szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdeke elé helyeznénk” – mondta. Szerinte a baloldal fegyvert szállítana és megszakítaná a kapcsolatokat Oroszországgal. Gáz-, olaj- vagy atomipari szankciókhoz elmondása szerint Magyarország nem járul hozzá, és fenntartja a kapcsolatait Oroszországgal és más országoknak is ezt tanácsolják, különben nem lesz tűzszünet és béketárgyalás. – Európán kívül minden ország tisztában van az ukrajnai háború korlátozott jellegével. Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől. A magyar felfogás csak Európában kivétel – mondta.
Oroszországnak nem lenne semmi esélye a NATO ellen
Szerinte Oroszország nem fenyegeti Európa és Magyarország biztonságát. – Oroszországnak nem lenne semmi esélye a NATO ellen. Az egész világ láthatta, hogy az orosz hadsereg nincs és jó ideig nem is lesz abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t – mondta. Hozzátette: kár, hogy süket fülekre talált a közös európai hadseregről szóló javaslata.
A stratégiai célok tekintetében ugyanakkor szerinte egyezik Magyarország álláspontja a Nyugatéval: hogy Oroszország ne fenyegesse Európát, és a szuverén Ukrajna válassza el Oroszországot az uniótól, csak az eszközökben nem értenek egyet. Szerinte ez nem Oroszország legyőzése, hanem a tűzszünet.
– A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan keleten vagyunk ahhoz, hogy lemondjunk róla – folytatta a kormányfő. Hozzátette: a NATO védelmi szövetség, és történelmi elégtételt érzett, amikor aláírhatta a csatlakozási szerződést. Ugyanakkor a NATO „nem háborús szövetség, háborús koalíció, a közös védekezésen kívül semmilyen kötelezettséget nem jelent, és a tagállamok nem várhatják egymástól, hogy együtt támadjanak meg egy harmadik országot. Ha néhány NATO-tag a tagállamok területén túl háborús cselekményt akar végrehajtani, azt a NATO területén kívül kell mennie, és aki akar, megy, aki pedig nem, az nem”.
Úgy folytatta: a „brüsszeliták” még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már igen, és több tiszteletet követelt a kárpátaljai magyar kisebbségnek.
A kormányfő szerint egész Európa „holdkóros”
A Nyugat Orbán Viktor szerint már most közvetett háborúban áll Oroszországgal, és „a belesodródás veszélye állandósul”. – Sisakkal kezdődött, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközökkel, majd tankokkal folytatódott, már napirenden vannak a harci repülők, és hamarosan hallani fogunk békefenntartó csapatokról is – vélekedett.
A kormányfő szerint „holdkórosok” a háborúpártiak. A balti országok és Lengyelország történelme szerinte sok mindent megmagyaráz, de a többi országra ez nem igaz. – Adhattunk volna garanciát, hogy Ukrajnát nem vesszük fel a NATO-ba, de nem tettük. Követhettük volna azt a megoldást is, amit az orosz-grúz háború idején, amikor úgy döntöttünk, nem hagyjuk a tüzet elharapózni. Vagy tehettük volna azt, amit 2014-ben tettünk, amikor Oroszország megtámadta a Krímet. Akkor elmaradt a háború, és jött a minszki megállapodás – mondta Orbán Viktor.
Szerinte a háborút 2022-ben is el lehetett volna kerülni, de a Nyugat mást választott. – Ami történt, egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen. Amikor a tagállamok döntöttek, béke lett, amikor a birodalmi központ, háború – fogalmazott.
Béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással
Szerinte Magyarország elvesztette békepárti szövetségeseit, mint Németország – amely kezdetben csak sisakokat szállított, most már viszont Leopard-tankokat. A többiek pedig „együtt fordultak a németekkel, így fogyott el a béketábor”. Szerinte „a németek nem saját akaratukból fordultak”.
A kormányfő szerint a háború „egyre vadabb”, a Magyarországgal szemben használt hang is keményebb lesz. Szerinte „túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorlás korán” az amerikai-magyar kapcsolatokban. Kifejtette: azt várja, hogy a republikánusok nyerik a következő amerikai elnökválasztást, és az európai országokban is más kormányokat választanak.
– Béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással – mondta Orbán Viktor, aki szerint a további harc nem a győzelmet, hanem további százezrek halálát, évekig tartó pusztítást, újabb hadba lépő országokat hoz magával.
Marad az állami beavatkozás a gazdaságba
Az inflációról szólva azt mondta: „a bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal, amelyek a brüsszeli háborús politika fegyverei”, amelyek nem hozták el a háború végét a brüsszeli ígéretekkel szemben. – A helyzet javult, de a gáz ára még mindig többszöröse az évekkel ezelőtti árnak. A gáz árát Brüsszelben összekötötték az áram árával, így a gázár emelkedése az áram árának emelkedésével is jár, a megugró energiaárak pedig minden termék árát megemelik – tette hozzá.
Az uniós szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből
2022-ben a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt – mondta Orbán Viktor, aki szerint ez szankciós extraprofit, és 4000 milliárd forintot vett ki a magyar vállalatok és családok zsebéből is.
Orbán Viktor szerint „segítség helyett csak újra szankciók jönnek”, a helyreállítási alap forrásait szavai szerint rossz szándékból nem kapta meg mindeddig Magyarország és Lengyelország. Reményét fejezte ki, hogy a 2024-es európai parlamenti választás után a tagállamok ellenőrzik majd az Európai Uniót, nem fordítva.
– Az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásának. Nem szabad tőle megijedni és beletörődni. Cselekedni kell, és meglesz az eredménye – mondta. Szerinte ennek útja, hogy „bátran be kell avatkozni a gazdaságba”, és a rezsicsökkentést hozta példaként. Hozzátette: az élelmiszerárstop addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem sikerül állítani. A kamatstopnak is maradnia kell Orbán Viktor szavai szerint addig, amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok. Ezt kiterjesztették a diákhitelekre is. Hozzátette: május elsejétől havi vármegye-és országbérletet vezetnek be, így akik tömegközlekedéssel járnak, sokat spórolhatnak.
Év végére egy számjegyű lesz infláció
Ezután az extraprofitadóról beszélt, amelynek összegét a rezsivédelmi alapba forgatják be.
– 2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a gazdaság gerincét, de ez nem történt meg. Rekordmagas a foglalkoztatás, rekordnagyságú a devizatartalék, és a forint is megnyugodott, a fájdalmasan magas infláció ellenére. Rekordot döntött a kivitel, és soha annyi befektetés nem történt Magyarországon, mint 2022-ben – mondta a gazdaságról. Szerinte „a magas infláció ellenére ezért vagyunk még mindig talpon, és ezért nem áll meg a gazdaság 2023-ban”. – Év végéig egy számjegyűre gyaluljuk az inflációt – tette hozzá.
A pedofíliára nincs bocsánat
Kitért a közelmúltbeli iskolai botrányra, mely során egy pedagógus asszisztens a közösségi médiában azzal dicsekedett: egy 15 éves fiúval folytatott viszonyt. – A pedofíliára nincs bocsánat – mondta a miniszterelnök, bár az ügyben nem pedofília, hanem gyermekpornográfia miatt nyomoznak. Orbán Viktor Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerét ígérte, „mert a genderpropaganda a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély”.
– Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok – zárta beszédét a miniszterelnök.
A miniszterelnök tavaly a háború előtt értékelt
Orbán Viktor délután 15 órai kezdettel tartotta meg az évértékelőt a Várkert Bazárban. Veszélyek kora – előre lehetett sejteni, hogy ez lesz a mottója a miniszterelnök huszonnegyedik évértékelőjének, amelynek választott jelszava a kormányzati retorika által sokat ismételt „Béke és biztonság”.
Egy januárban, a kormányülés után Orbán közösségi oldalán megosztott fotóhoz a miniszterelnök azt írta: „A kormány célja, hogy a veszélyek korában is meg tudjuk védeni a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat és a munkahelyeket. Ezen dolgozunk ma is!”– ezen a vonalon mozgott a mostani beszéd is. Arról azonban a miniszterelnök nem ejtett szót, hogy technikai recesszióban van, helyette a gazdaság eredményeit hangsúlyozta, többek között azt, hogy a gazdaság 2023-ban sem áll meg, és ígéretet tett az infláció letörésére. A magas inflációt változatlanul az oroszországi energiahordozókra kivetett szankciókkal magyarázta a kormányfő, arra viszont nem tért ki, ez miért Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban.
Orbán Viktor tavalyi, 52 perces évértékelőjét napokkal az orosz–ukrán háború kitörése előtt mondta el; a helyzetet akkor komornak és törékenynek nevezte a miniszterelnök. Ugyanakkor beszéde egybeesett a választási kampány hivatalos kezdetével is, a Fidesz jóléti intézkedései alátámasztására pedig felsorolta a különféle juttatásokat és bejelentette, hogy meghosszabbítják 3 hónappal a benzinár 480 forintos maximálását. Hasonló ígéretekre idén nem nagyon lehetett számítani elemzők szerint, hiszen a kormány politikai szempontból most nincs rászorulva arra, hogy osztogasson – egy új kedvezményt, a kedvezményes árú vármegyei és országos bérletet mégis bejelentett a kormányfő.
